A munkahelyi-iskolai étkezés szinte drámai mértékben esett vissza. Hiszen 1989-ben még a többség, a válaszadók 52 százaléka evett az üzemi vagy iskolai konyhán. A 30 éves és idősebb dolgozók körében idén 1989-hez képest a felénél is kevesebben étkeznek munkahelyi ebédlőben.
A hagyományos vendéglők, éttermek vendégköre egyelőre nem bővül. A felnőttek 54 százaléka sohasem látogat ilyen vendéglátóhelyeket. A többiek viszont érzékelhetően gyakrabban járnak étterembe. Ez különösen a 20-29 évesek kimagasló arányának köszönhető. Közülük ugyanis minden harmadikra számíthat a kereskedelmi vendéglátás havonta legalább egyszer.
A jövedelem szintén döntő szerepet játszik. A havi nettó 200 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők 39 százaléka vendég legalább két-háromhavonta egyszer. A vásárlóerő várható növekedésével az elkövetkező években lehet számítani arra, hogy érzékelhetően többen járnak hagyományos étterembe vagy vendéglőbe. Hasonló trend figyelhető meg a gyorséttermek piaci hatókörénél. A legalább alkalmanként gyorsétteremben étkezők aránya 38 százalékra nőtt. Itt is a 20-29 évesekből áll a legmegbízhatóbb fogyasztói kör. Közülük majdnem minden második megy havonta legalább egyszer gyorsétterembe.
Jövedelem szerint a havi nettó 150 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élők egyharmada jár minimum két-három havonta egyszer gyorsétterembe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
