A Reuters legfrissebb, az MTI-hez csütörtökön eljutatott elemzői felmérése szerint a forint gyengélkedése ellenére sem emelkedtek jelentősen az inflációs előrejelzések. Az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy az infláció négy-öt százalék közt stagnál majd a következő másfél évben.
A májusi 3,6 százalékos mélypontról ugyan az előrejelzések átlaga szerint júniusban 4,35 százalékra ugrik fel az infláció, decemberre pedig 4,8 százalékra emelkedik, az év végi szint azonban így is csak két bázisponttal magasabb a korábban vártnál. A jövő decemberre vonatkozó előrejelzések átlaga 12 bázisponttal 4,14 százalékra emelkedett, de ez még mindig belül van a jegybank 2,5-4,5 százalékos célsávján, és lényegében változatlan várakozást tükröz az elmúlt hónapokhoz képest.
A legfontosabb ok a Reuters szerint az, hogy az elemzők elhiszik: a jegybank a kívánt szintek felé tolja el a forintot, még akkor is, ha ennek kamatokban nagy ára lesz. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy jelentősek maradtak az előrejelzési bizonytalanságok, mivel a jegybank monetáris politikájának a változásai és a piacok reakciói a korábbiaknál sokkal kiszámíthatatlanabbá váltak.
“A jelenlegi instabil és rövid távra tekintő politikai lépések alapvetően abból eredhetnek, hogy a kormány és a jegybank túl sokat akar elérni egyszerre. A magas növekedés, az alacsony munkanélküliség, a több export, a stabil deviza megteremtéséhez viszont túl kevés az eszközük” – áll a Reuters felmérésében.
Az elemzők árfolyam-előrejelzései széles sávban szóródnak, de konszenzusuk szerint a forint az euró elleni jelenlegi 267-es szintről július végére 258-ra erősödik, az év végére pedig 253,70 lesz, ezzel megközelíti a jegybank által kívánt 250 forint/euró szintet. A jövő év végén 248,44 forint/euró szinttel számolnak a megkérdezett szakértők.
A kormány és a jegybank a forintsáv eltolását az exportálók segítésével indokolta, akiknek a gyengébb fizetőeszköz nagyobb forintbevételeket jelent. Az elemzők mégis jelentősen csökkentették a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó konszenzusaikat.
Az átlag 2003-ra 26 bázisponttal 3,26 százalékra csökkent – tehát ismét a Pénzügyminisztérium frissen “lefaragott” előrejelzése, 3,5 százalék alá becsültek az elemzők – áll az összefoglalóban. Jövőre 29 bázisponttal 3,77 százalékra csökkent az elemzők konszenzusa a gazdasági növekedést illetően.
„A sáveltolással együtt bejelentett 76 milliárd forintos költségvetési kiadáslefaragás csak kis hatással járt a 2003-as államháztartási hiány előrejelzéseire” – közli a Reuters az elemzők véleménye alapján. Az elemzői prognózisok átlaga szerint az idén a GDP 5,3 százalékára csökken a hiány a tavalyi 9,6 százalékról, jövőre pedig 4,2 százalékra. A kormány erre az évre 4,5 százalékot, a jövő évre pedig további 1,0-1,5 százalékpontos lefaragást vetít előre.
Némileg tovább nőttek a külföldi befektetők egyik fő aggodalmát jelentő folyó fizetési mérleg hiányra vonatkozó előrejelzések is. A konszenzus szerint májusban a hiány 378 millió euróval 1,958 milliárd euróra nő. Ez az év végére 3,82 milliárd eurós hiányt jelentene ami 180 millió euróval több, mint az egy hónapja várt szint. A jövő évre 3,94 milliárd euró folyó fizetési mérleg hiányt vár a piac.
