A jegybankelnök és a pénzügyminiszter szerint is a jelenlegi sávközépnél (282,36 forint/euró) erősebb árfolyamon csatlakozhat Magyarország az ERM II európai uniós árfolyamrendszerhez. Egy erősebb árfolyam szolgálná egyszerre a gazdaság versenyképességét és az antiinflációs célok teljesítését is, aminek elérését segíti a mostani kamatemelés.
László Csaba pénzügyminiszter a jegybankelnökhöz hasonlóan 2004 első félévét jelölte meg az ERM II árfolyamrendszerhez való csatlakozás időpontjaként. “Ez praktikusan jövő év május-június lehet” – tette hozzá. A csatlakozáskori középárfolyam megállapításakor tekintettel kell lenni mind a versenyképességi, mind az antiinflációs célokra – hangsúlyozták mindketten.
“Támogatjuk a jegybank hozzáállását, amely szerint nem követ rövid távú árfolyamcélt, de abban is egyetértünk, hogy amint azt a miniszterelnök úr is megerősítette a 250-260 forint közötti euró árfolyam az, amely hosszú távon megfelel a versenyképességi és az inflációs elvárásoknak is” – mondta a pénzügyminiszter.
A Monetáris Tanács az elmúlt napokban kialakult piaci helyzetben úgy ítélte meg, hogy a piacoknak már most kell jelzés, és hogy 200 bázispont kamatemelésre van szükség. “A jelenlegi kamatszinttel elérhető az inflációs céloknak és egyben a versenyképességnek megfelelő árfolyam” – válaszolta Járai Zsigmond arra a kérdésre, hogy miért a hétfői rendes ülés előtt döntött a Monetáris Tanács, és hogy milyen lépés várható, ha a mai kamatemelés sem bizonyul elegendőnek.
“A jegybank nem követ rövid távú árfolyamcélt” – mondta a jegybankelnök. Ugyanakkor csatlakozva László Csabához kijelentette, hogy “néhány hónapos távlatban a 250-260 forint közötti euróárfolyammal az idén decemberi inflációt 5 százalék alatt, a 2004 végit 4 százalék alatt lehet tartani”. László Csaba elmondta: bízik abban, hogy a piacok stabilizálódnak, és így a jegybanki kamatemelés nem gyűrűzik át a banki kamatokba.
“A kamatemelést átmenetinek tartom, annak hatását a
költségvetési kiadásokra pedig még nem lehet megbecsülni” – mondta a pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy a nagyobb adósságszolgálati kiadások mennyit visznek el a június elején bejelentett költségvetési megtakarításból.
Járai Zsigmond kifejtette: nem gondolja, hogy a kamatemelés nagy befolyással lenne a magyar gazdaság növekedésére, és szerinte nem várható, hogy emiatt csökkenne a GDP-növekedés idén várt 3-4 százalékos üteme. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány tudatában van annak: az inflációs cél elérésében a bérpolitikának összhangban kell állnia a gazdaság teljesítőképességével. “Ezt a kormány figyelembe fogja venni a jövő évi költségvetés tervezésénél és a szociális partnerekkel folytatandó egyeztetésnél is” – mondta László Csaba.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy a takarékossági intézkedések is biztosítják, hogy az államháztartás idei tervezett hiánya ne haladja meg a tervezett 4,5 százalékos mértéket. “E szempontból a májusi költségvetési adatok is bizakodásra adnak okot” – tette hozzá László Csaba.
Járai Zsigmond a magyar gazdaság állapotáról szólva kiemelte, hogy az a kormány és az MNB szerint is jó. Nemzetközi összehasonlításban a GDP növekedése viszonylag magas és a beruházások is növekedést mutatnak. Hangsúlyozta, hogy a kormány az Európai Uniónak megküldött gazdasági programot követi.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
