Talán egy kis bűntudat is közrejátszott abban, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) arra utasítja a munkaügyi ellenőröket, hogy a július elsejét követő féléves időszakban “lehetőség szerint kerüljék” a munkaügyi bírság kiszabását – írja a Magyar Hírlap. A szaktárcát ugyanis többen bírálták amiatt, hogy a kényszervállalkozások egy részének valószínűleg kiutat jelentő önfoglalkoztatói státusról csupán a munka törvénykönyvének módosítása után kezdeményezett társadalmi vitát (vagyis legfeljebb jövőre lesz belőle valami), ahelyett hogy még időben kínált volna alternatívát.
A féléves türelmi idő a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaügyi ellenőrök ugyanúgy vizsgálatot folytatnak, ahogy eddig, s ha munkaviszonyt palástoló vállalkozói vagy megbízási szerződésre bukkannak, akkor kötelezik a foglalkoztatót a munkaszerződés megkötésére.
A maximum hatmillió forintig terjedő munkaügyi bírsággal azonban csak azokat a munkaadókat sújtják majd az év végéig, akiket az utóellenőrzés során azon kapnak, hogy a felszólítás ellenére sem alakították át munkaviszonnyá a kifogásolt szerződéseket. A munkaügyi felügyelők türelmi időre szóló ígérete azonban aligha oszlatja el a cégek aggályait.
Eddig sem tőlük volt a legtöbb félnivalójuk, a lényegesen nagyobb “kockázatot” jelentő adóellenőrzések szigora alól viszont ebben az időszakban sem tudnak majd kibújni. (A lefülelt színlelt szerződések 80 százalékára APEH-ellenőrzés során derül fény.) Arról nem is beszélve, hogy a munkaügyi ellenőröknek jelezniük kell az APEH-nak, ha színlelt szerződésre bukkannak.
Forrás: Magyar Hírlap
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
