A történet lassan folytatásos teleregénnyé alakul, amelynek minden epizódját a rivalizálás, a pénz és a hatalom körüli csatározások teszik fordulatossá. A sztori kimenetelére egyelőre több változatot is el lehet képzelni.
Politikai felhangok
A Pannonplasttal kapcsolatos határozat előtt súlyosan bántalmazták a Felügyelet elnökét Szász Károlyt, aki nyilatkozatában a megjelent határozatra hivatkozott, mint a támadás lehetséges okára. De nem maradt távol a politika sem. Szász Károly megítélése ellentmondásos a pénzügyi szférában és a felügyeleti szerep is rengeteg konfliktussal jár. Az elmúlt hetekben nagyon megszaporodtak az ellene intézett vádak és politikai támadások, sokszor indirekt módon, közszolgálati televíziós műsorba ágyazva. És lám, a Pannonplast határozat IV. Pontja is egy érdekességre hívja fel a figyelmet: „a befolyásolás vásárlását… egy a Britton LLC-vel rendszeres és jelentős mértékű pénzügyi kapcsolatot fenntartó, állami tulajdonban álló, költségvetési forrásokból gazdálkodó gazdasági társaságtól származó átutalás biztosította.” Valószínűleg nem bankhitelről van szó, hiszen akkor a felügyelet hitelintézetet említett volna. Lehet, hogy a mi fantáziánk nem elég élénk, de nehéz elképzelni, hogy mi keresnivalója volt ennek az állami cégnek a Pannonplast felvásárlásában. Itt még megütheti valaki a bokáját. Nem szeretnénk messzemenő következtetéseket levonni, de elképzelhető, hogy a felügyelet egy kényes ügybe tenyerelt bele. Szász Károly természetéből fakadóan hajlandó akár fejjel is menni a falnak és ez vezethetett megtámadásához. A felügyelet határozottságának köszönhetően valószínűleg ki fog derülni, hogy mi áll a háttérben és akkor fogjuk megtudni azt is, hogy hóesés kezdődött, vagy lavina indult el.
A Pannonplast-részvény egykor a külföldi befektetők egyik kedvence volt, a betelepülő multik beszállítójaként lovagolta meg a vállalat a konjunktúra hullámait és ugyanezen szállt később alá. A menedzsment nem volt képes megakadályozni, hogy a társaság a Rába után ne a legnagyobb vesztese legyen a világgazdasági lassulásnak és a költségcsökkentéseknek, amelynek keretében multinacionális partnerei is odébb álltak. Az eredmény bukórepülését az árfolyam is követte és a szebb napokat látott papír 1000 forint alá esett, azaz a könyvszerinti érték negyedén forgott. A kurzus mélyrepülésében szerepe volt a Pictet kiszállásának, amely 12 százalékos részesedésével hagyományosan a menedzsmentet támogatta.
Több befektetői csoport gondolta úgy, hogy a cégben több is lehet, ugyanis az új gépek a gyárakban porosodtak megbízások híján, miközben úgy tűnt, hogy a menedzsment nem képes stratégiai megújulásra. Először a Karsai Holding próbálkozott a hatalom átvételével még 2002-ben, de a Pannonplast számos megszorítást tartalmazó alapszabálya miatt (egy érdekeltségi kör maximum 12,5 százalékkal szavazhat), no meg azért, mert nem sikerült megfelelő számú befektetőt maga mellé állítani, a kísérlet meddő maradt.
Második epizód: a hatalomátvétel
Karsai Béla, a Karsai Holding alapító-tulajdonos-elnök-vezérigazgatója jelezte, hogy 2003-ban is megpróbálja magához venni az irányítást, de ezúttal már ellenfelei akadtak. Először a Kartonpack, majd tulajdonosa, a Britton Capital jelentette be, hogy együttesen 12 százalékos részesedést szereztek. Ezt követően a Karsai Holding is a maximális 12,5 százalékra egészítette ki tulajdonhányadát, sőt, megjelent egy Pevdi Divat nevű ruhaipari társaság. A Pevdi felbukkanása apró mosolyt csalt a befektetők szája sarkába, hiszen egy női felsőruházati cikkeket gyártó kisvállalat 668 millió forint értékben vásárolt műanyagipari részvényeket…
Sok befektető is kételkedett a Pevdi függetlenségében, és a 12,5 százalékos szabály megkerülésének szándékát vélték felfedezni a Britton részéről. Az igazság pillanata az április 30. közgyűlésen érkezett el, ami előtt már a jól informáltak tudni vélték, hogy a Britton megegyezett a menedzsmenttel, amely próbálta menteni a pozícióját és a Brittont fogja támogatni.
A közgyűlés a várakozásoknak megfelelően szikrázó hangulatban telt. Az első szembetűnő dolog az ülésrend volt. Bal oldalt elöl egy kupacban ült a Britton, a Pevdi és még néhány párszázalékos csomaggal bíró tulajdonos, akik minden döntés előtt konzultáltak egymással, hogy mi a helyes döntés. Mögöttük a terem közepén elkülönülve a Karsai Holding képviselői, hátul pedig a befektetési alapok ifjú titánjai helyezkedtek el. A közgyűlési részvétel alacsony volta miatt a 23 százalék körüli tulajdonnal rendelkező Britton-Pevdi duó, kiegészülve valószínűleg menedzsment közeli szavazatokkal átvette a vállalat feletti ellenőrzést.
Harmadik epizód: mi lesz a vége?
Amikor már mindenki azt hitte, hogy vége a Pannonplastért folytatott küzdelemnek, akkor derült ki, hogy csak szusszanni volt időnk. A PSZÁF határozata értelmében a Britton-Pevdi páros összehangolt befolyásszerzéssel szerezte meg a Pannonplast felett az ellenőrzést. Tekintsünk el egy pillanatra attól, hogy az indokokat boncolgatnánk, hiszen a közgyűlésen tapasztaltak is azt sugallták, nézzük inkább az esetleges következményeket.
Ha az üveggömbbe nézünk, akkor ködös a kép. Ha a PSZÁF határozat megállja a helyét, akkor, amennyiben egy tulajdonos megtámadja a közgyűlés határozatait, azokat a bíróság semmissé nyilváníthatja, az azóta hozott döntésekkel együtt. Ebben az esetben vezérigazgatója sem lenne a Pannonplastnak az éves közgyűlés megismétléséig. Ezen a közgyűlésen pedig már a Karsai Holding akarata érvényesülhet, feltéve, hogy továbbra is élvezné a pénzügyi befektetők támogatását. A Brittont sem kell félteni, megpróbálhatnák ők is úgy újrakeverni a tulajdoni részesedéseket, hogy a teljes csomaggal szavazhassanak, de a PSZÁF határozat intő jel, hogy ez nehezen menne.
Alternatív javaslat lehet, hogy fel is út, le is út. Azaz tehetnek egy felvásárlási ajánlatot, átvéve az irányítást és megfelelve a törvényi kötelezettségeknek, azonban ez nagyon sokba kerülne. Lehetőségként felmerül a részesedés eladása is, azonban ezt valószínűleg csak komoly veszteséggel tehetnék meg. Első esetben a kisbefektetőnek vennie, ellenkező esetben eladnia lenne érdemes a papírokból. A Britton tehát szorult helyzetben van, Karsai Béla pedig nyugodtan dőlhet hátra, hiszen ő hangsúlyozta, hogy azért nem mennek 12,5 százalék fölé sokkal, mert betartják a játékszabályokat.
