Nem az osztrák egészségügy alacsony színvonala, nem is a magyar kórházi viszonyok fejlettsége miatt érkezett néhány évvel ezelőtt mentőhelikopter
a grazi kórházból Budapestre, hogy a “sérülteket” ellássák. A szóban forgó sérültek ugyanis nem betegek, hanem adathordozók voltak, ezeken tárolták a stájer főváros kórházának teljes adatbázisát, ezt kellett helyreállítaniuk a magyar specialistáknak. Az adatmentés tehát életmentést is jelentett ebben az esetben.
A művelet sikerült: kilenc óra alatt a Kürt Rt. szakemberei “visszaszerezték” az elveszettnek hitt információkat. Ugyanezt máskor is megtették: a comói kórház adatait 19 órás megfeszített munkával mentették meg. Mindezt nem azért említjük, mintha reklámra lenne szüksége a világ három legnagyobb adatmentő cége közé tartozó vállalkozásnak, hanem azért, mert a két külföldi eset különleges eseményekkel kapcsolódott össze: a grazi és a comói kórház ugyanis fizetett az adatmentésért, míg a magyar közintézmények szinte ingyen dolgoztatnak a Kürt Rt.-vel.
Egymilliárdos forgalom
Kevés olyan hazai alapítású, 100 százalékig magyar tulajdonban lévő vállalkozás akad, amely elmondhatja magáról, hogy saját területén a világ három legnagyobbja közé tartozik. A Kürt Rt. márpedig ilyen, hiszen az árbevételét illetően egyáltalán nem óriási vállalkozás a világ informatikai piacának egy igen jövedelmező szegmensében, az adatmentésben (és az adat-vesztést elkerülendő, annak megelőzésében, tehát az adat-védelemben) tevékenykedik. A Kürt Rt. 2002-ben egymilliárd forintot közelítő forgalom mellett 108 millió forintos adózott ered-ményt ért el. A forgalom kéthar-mada egyébként ma már az újabb ágazatnak tekinthető adat-védelemből keletkezik – mondta a FigyelőNetnek adott interjú-jában Kürti Sándor, a Kürt Rt. résztulajdonos-vezérigazgatója.
Ezért volt szinte sokkoló a Kürt számára a németországi megjelenés – magyarázza Kürti Sándor, a cég résztulajdonosa, és egyben vezérigazgatója. Mielőtt bárki félreértené: a magyar cég menedzsereit nem a negatív, hanem a pozitív tapasztalatok lepték meg. Amint ugyanis megalapították a Ruhr-vidék szívében, Essen és Dortmund között, Bochumban a leányvállalatukat, máris az ottani hatóságok és közintézmények, a német állam és a tartomány, továbbá az egyetemek siettek a segítségükre – noha ezzel az előre felvázolt üzleti tervben egyáltalán nem is számoltak a magyarok.
Németországban ugyanis felismerték, hogy csúcstechnikát képviselő cég települt meg náluk. Ezért a rendőrség, a kórházak máris igénybe akarták venni a Kürt adatvédelmi és adatmentési szolgáltatásait. Előre meghatározott havi díjat (hatezer eurót) fizetnek, amiért cserébe a magyaroknak rendelkezésre kell állniuk, bármilyen adatvesztés esetén a lehető leggyorsabban be kell avatkozniuk. Az év végén pontos elszámolást készítenek, és az átalányban kifizetett összeget korrigálják, a ténylegesen elvégzett munka értékéhez igazítják.
Kürti Sándor
Egyetemi katedrát kaptak Bochumban
További meglepetés is érte a “kürtösöket”: a bochumi egyetemen is hírét vették annak, hogy a városba települt a magyar vállalat, és szinte azonnal oktatói katedrát ajánlottak fel a Kürt Rt. specialistájának, aki immár taníthatja is azt a tevékenységet Németországban, amelyet a magyar felsőoktatási intézmények egyikében nem ismert el az egyetemi tanács “hivatalos előadás szintjét elérő színvonalúnak” – mondta Kürti Sándor.
Bochumban egyébként tavaly novemberben tette meg az első lépéseket a Kürt Rt., amely hivatalosan idén januártól indította el leányvállalatát Németországban. Egymillió eurós beruházást terveznek a magyar cégnél, eddig ebből 370 ezret költöttek el Németországban. Különös mindezt leírni, de magyar szakemberek jelenleg is azért tartózkodnak a helyszínen, hogy
Kmetty József
német kollégáikat betanítsák. A Kürt feladatainak nagy része ugyanis rutinszerű munka. A tennivalók kétharmadát tehát Németországban is el lehet végezni, a legkülönlegesebb technológiákat azonban nem adja ki a magyar cég, a legkényesebb beavatkozásokat csak Budapesten végzik majd a jövőben is – mondta Kmetty József, a Kürt Rt. kereskedelmi igazgatója.
A Kürt a közeljövőben új piacokon való megjelenést is tervez. Így például egy amerikai, egy ázsiai és egy brüsszeli leányvállalat alapítását is tervezi a cég, amely az elmúlt valamivel több mint tíz év alatt megkétszázszorozta a forgalmát. Kürti Sándor elmondta azt is, hogy cége a jövőben egyre újabb lehetőségeket szeretne kihasználni: forgalmuknak egyre nagyobb részét teszi ki ugyanis a megelőzés, a bevételek kétharmadát immár ez hozza. A prevenció természetesen az adatok “gazdáinak” is előnyösebb, hiszen nem a károk bekövetkezte után kell reménykedniük abban, hogy sikerül az adatvesztést kiküszöbölni.
Kürt-történelem
A Kürt Rt.-t, illetve elődjét 1989-ben alapították. A cégnél a MOM és a KFKI egykori szakemberei végre azzal foglalkozhattak, amire kiképezték őket, hiszen a nyolcvanas években úgy tervez-ték, hogy Magyarország lesz a floppy-, illetve winchester-gyár-tás központja a KGST-n belül. Minthogy azonban az utolsó szocialista beruházások félig (vagy annyira sem) készültek el, sok “túlképzett” specialista nem tudott szaktudásának megfele-lően elhelyezkedni. A cég elődjé-nek tekinthető Kürti János vállal-kozása is, amely már a hetvenes években a mágneses adathordo-zók javítására jött létre. Első szabadalmát 1978-bn nyújtotta be a cég társalapítója, majd Kürti Sándor, János testvére speciali-zálta a céget az adatmentésre a kilencvenes években. Ilyen hát-térrel persze már nem jelentett gondot egy-egy széttört floppyról visszanyerni az információkat (ami Amerikában vagy Angliában lehetetlennek tűnt), hiszen a KGST-piacra készült adathordo-zókhoz szokott magyar szakér-tőknek – akik Kazahsztán és Kelet-Berlin között járták a vidé-ket – ujjgyakorlat volt egy szét-töredezett lemez helyreállítása…
A Kürt Rt. Európában, sőt az egész világot tekintve is a három legnagyobb adatmentő vállalkozás közé tartozik. Floppykról, winchesterekről és más adathordozókról próbálják meg kinyerni az elveszettnek hitt adatokat. Az adathordozók sérülései a legkülönbözőbbek lehetnek, általánosságban viszont elmondható: ha senki más nem nyúl a sérült floppyhoz, diszkhez vagy winchesterhez, csak a specialisták, akkor 85 százalék az esélye annak, hogy megmenthető az elveszett információ.
De ha valaki szakszerűtlenül, például internetről letöltött ingyenes szoftverekkel próbálja kinyerni a sérült adathordozó tartalmát – mondja Kmetty József -, akkor hatvan százalékra csökken a sikeres mentés esélye. Míg ha mechanikusan is “babrálnak” a hordozóeszközön, 15 százalékra zsugorodik a helyreállítás valószínűsége. Mindez költségek terén is fontos, hiszen a házilagos szoftveres beavatkozás utáni mentés háromszor, a mechanikus beavatkozás utáni helyreállítás pedig átlagosan 15-ször annyiba kerül, mint egy normál adatmentés.
