Az EU-csatlakozással a “határon átnyúló szolgáltatások” keretében a magyar felügyelet engedélyének birtokában más országokban is létesíthetnek fióktelepet és értékesíthetik termékeiket a magyarországi bejegyzésű biztosítók. Ugyanez lesz érvényes a 25 tagország valamelyikében működési engedéllyel rendelkező cégekre is. Anélkül, hogy engedélyt kellene kérniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF), megjelenthetnek a többi tagország piacán, így Magyarországon is.
Elemzők szerint ugyanakkor nincs nagy esély arra, hogy tömegesen megjelennének Magyarországon az EU-országokbeli biztosítók. Ennek egyik oka, hogy a nagy európai cégek többségének már van magyarországi leányvállalatuk, a másik ok alapvetően nyelvi. Annak a külföldi biztosítónak, amely Magyarországon értékesíti termékét, a biztosítási szerződés összes okiratát, beleértve a szerződési feltételeket is, magyar nyelven is közre kell adnia. A szakemberek ezért úgy tartják, hogy néhány nagy külföldi biztosító, esetleg tengerentúli cég megjelenése várható – elsősorban presztízs okokból -, de önálló cégalapítással és nem fióknyitással.
A magyarországi biztosítók is legfeljebb a környező országok magyarlakta területein jelenhetnek meg, de az sem lesz tömeges, hiszen az itt tevékenykedő vállalatok többsége rendelkezik leánycéggel a környező országokban is.
Az EU-konformitás jegyében újjászülető – még nem elfogadott – biztosítási törvény a biztonságosabb működés érdekében magasabb kötelező minimum tőkét ír elő. E szerint életbiztosítót a mostani 250 millió forintos biztonsági tőke helyett legalább 750 millió forinttal – 3 millió euróval – lehet alapítani. Nem életbiztosító esetében a mostani – tevékenységi körtől függően 150-350 millió forint 500-750 millió forintra emelkedik. A cégek többségét a tőkekövetelmény növelése nem érinti, mivel a legutóbbi évekig a magyarországi minimumtőke-követelmény 1 milliárd forint volt, magasabb az EU-s követelmény-szintnél.
Az ügyfelek számára kevéssé érzékelhető az a követelmény, hogy a jövőben – a törvény hatálybalépésekor – a biztosító társaságoknak nemzetközi számviteli szabályok szerint is el kell készíteniük éves mérlegüket. Ez a magyar szabályokhoz képest reálisabb képet ad majd helyzetükről, mivel – például – a jövőbeli kötelezettségeiket tartalmazó függő károk tartalékát nem az ingadozó éves függő kár alapján, hanem egy hosszabb előrejelzést is tartalmazó matematikai-statisztikai módszer alapján kell képezniük.
A biztosítók a globalizálódó tőkepiac hatására centralizálják befektetéseiket. Ugyancsak központosítás várható a számítástechnikai rendszereket illetően, az adatfeldolgozás egy központban, költségtakarékosabban történhet.
A magyarországi ügyfeleket és biztosítókat egyaránt érintő, legfontosabb változásnak elemzők azt tartják, hogy a kamatok további zsugorodásával tovább mérséklődik majd a biztosítók pénzügyi eredménye. A magyarországi biztosítók többsége csak pénzügyi eredményével – jó befektetéseivel – tudja ellensúlyozni biztosítástechnikai veszteségét és nyereséget felmutatni. A kamatok csökkenésével ez egyre nehezebb lesz, mint ahogy annak a hozamnak az elérése is, amelyet a biztosítók mint befektetési hozamot ügyfeleiknek át tudnak adni. A helyzet az euró bevezetésével még bonyolódik, ugyanis a cégek egyelőre nem készültek fel a nagy költséggel járó átállásra, de azt már sejtik, hogy a jó ideig euróban és forintban vezetett számlák megnövelik költségeiket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
