A versenyképesség javítását, hosszabb távon pedig több munkahely teremtését szolgálja az a két intézkedés, amelyet szerdán jelentett be a kormány és a Magyar Nemzeti Bank – mondta László Csaba pénzügyminiszter az MTV Nap-kelte című műsorában. A tárca vezető vezetője szerint korrekcióról, változtatásokról van szó, szerinte a Bokros-csomaggal való párhuzamok szakmai szempontból nem megalapozottak, s nincs szó „Medgyessy-csomagról”, ahogyan azt az ellenzéki politikusok állították a 76 milliárdos költségvetési megtakarítási intézkedések kapcsán.
Nincs két pénzügyminiszter
László Csaba egy Medgyessy
Péterre utaló újságírói kérdésre -amely azt firtatta, hogy vajon két pénzügyminisztere van-e az országnak -, így válaszolt: pont elég egy pénzügyminiszter egy országban.
László hangsúlyozta: a Bokros-csomag idején, 1995-ben ezermilliárd forintról kellett intézkedni, ami érzékenyen érintette a lakosságot is. Most viszont 76 milliárdról van szó, amely közvetlenül nem érinti a lakosságot, csak a költségvetési intézményeket, amelyeknek mintegy 2,5 százalékot kell kigazdálkodniuk büdzséjükben. A miniszter kiemelte, hogy a kormányzati intézkedések nem befolyásolják az önkormányzatok helyzetét, nem érintik a családpolitikai és a szociális támogatásokat sem.
A költségvetési intézkedések révén a miniszter szerint tarthatók lesznek a gazdaságpolitikai célok, hiszen a büdzsé hiányának 4,5 százalékra való teljesítése áttételesen inflációcsökkentő hatású is egyben. Egyetértett a miniszter ugyanakkor azzal az újságírói felvetéssel, hogy a 2004-es esztendő az óvatos bérpolitika éve kell, hogy legyen, mivelhogy a gazdaság versenyképességét az árfolyam-, a bér- és a kamatpolitika határozza meg.
2004: az óvatos bérpolitika éve
László szerint a jelenlegi 6,5 százalékos kamatszint a nemzeti banknak elegendő mozgásteret ad, de a kamatpolitikával már nem lehet érdemben befolyásolni a versenyképességet. A politikus szavaiból kiderült: az árfolyampolitikát illetően szerdán megtette a jegybank (a kormány javaslatára), amit lehetett, így valóban a bérpolitikában maradtak feladatok. László szerint erre a szférára a kormány, illetve a jegybank nem tud akkora befolyást gyakorolni, mint a másik két szektorra, hiszen a kormány csak a költségvetési intézményeket ellenőrzi, a döntések nagy része a privát üzleti szférában születik meg.
A forint 2,26 százalékos leértékelésének megfelelő sáveltolásról szólva László megjegyezte: ez a lépés segítheti az exportőröket, javítja az ország versenyképességét. Erre a lépésre azért kerülhetett sor, mert az iraki háború befejezése nem emelte meg az olajárakat, nem került az energiahordozó ára 40 dollár fölé. A nyugat-európai, különösen pedig a német deflációs folyamatok pedig lehetővé tették ezt a kiigazítást a magyarországi infláció növekedésének veszélye nélkül.
Függünk Nyugat-Európától
László Csaba hangsúlyozta az ország függőségét a Nyugat-Európába irányuló kereskedelemtől. Mint említette: exportunk 80, importunk 75 százaléka bonyolódik az Európai Unióval. Éppen ezért nem függetleníthető a magyar gazdaságpolitika sem e térségtől.
A miniszter végül így fogalmazott: „azt hiszem, nem kell tartani a forint összeomlásától”. A magyar gazdaság növekedése ugyanis nagyobb, mint a nyugat-európaié, s így a forint számára stabil környezet alakulhat ki a plusz-mínusz 15 százalékos árfolyamsávban.
