Belföld

Magyar autógyártás – szétszerelés alatt

A GM után újabb világkonszern döntött úgy, hogy nem szerel többé össze járműveket Magyarországon. Az Audi 2005-2006 táján hagy fel ezzel a tevékenységgel.

A hazai autógyártás időrendben harmadik szereplője is kivonulni látszik Magyarországról. A következő években, talán 2005-ben, talán 2006-ban
Magyar autógyártás – szétszerelés alatt 1

ugyanis megszűnik az Audi autó-összeszerelő tevékenysége Győrben – erősítette meg a FigyelőNetnek a Világgazdaság értesülését az Audi magyar leányvállalata.

Az Audi 1992-ben létesítette üzemét Győrben, akkor motorokat és alkatrészeket kezdtek gyártani. 1998-tól kezdődött meg a TT-modellek összeszerelése. A TT-ket sok bírálat érte időközben, menetstabilitásuk miatt. A hibákat kijavították a tervezők, és azóta – az Audi véleménye szerint – igen jól fogytak a járművek.


GM és Suzuki 

Az Opelek összeszerelésével indult újra a rendszerváltás után a magyar autógyártás. Az első Opel Astra, amely 1992 márciusában készült el, ma már múzeumban látható. A kilencvenes évek végétől kezdve már nem futott le több Opel a futószalagról. (Az Astrákat 1998-ig gyártották, a Vectrákat pedig még egy évig.)
A General Motorshoz tartozó gyár ugyanis elsősorban alkatrész-gyártásra használja szentgotthárdi üzemét, ahol motorokat és sebességváltókat készítenek jelenleg. Sőt időközben a FIAT-tal szorosabb kapcsolatokat ápoló amerikaiak a GM-Fiat Powertrain elnevezést is adták a gyáregységnek, bár a FIAT nehézségei miatt ez sem tűnik örökkévalónak.
A GM után hamarosan megjelent Magyarországon a Suzuki is (a japán céget egyébként tulajdonosi kapcsolat is fűzi a GM-hez, de ez hazai tevékenységükben nem dominál). Az első Suzukik nem sokkal maradtak le az Opel mögött: 1992 őszén már legördültek a szerelőpályáról. A Suzuki autógyár a jelenlegi helyzetben, úgy tűnik, a rendszerváltás utáni egyetlen tartósan életképes, személygépkocsik összeszerelésére szakosodott gyártóbázis lesz. 

Beruháznak is Győrben


A német autógyártó az összeszerelés leállításával párhuzamosan a következő öt évben együttvéve egymilliárd eurót fordít a győri motorgyártás fejlesztésére. Az új motortípusok gyártására való technológiai felkészülés mellett mindez azt jelenti, hogy a jövőben több, nem magyar beszállítóktól származó részegység gyártása is a Rába-parti városba kerül. A jelenlegi 4800-as alkalmazotti létszám végeredményben változatlan marad – tudtuk meg Czechmeister Mónikától, az Audi Hungária Motor Kft. munkatársától.

Az Audi ugyanis az A3-asokat korábban Ingolstadtban gyártotta, ám az igények megnövekedése miatt 15 ezer darab magyarországi összeszerelését is megkezdték 2001-ben Győrben. Ebből a típusból a Napi Gazdaság szerint 19 ezret gyártottak tavaly Magyarországon. Az Audi S3-as típusából (amely az A3 sportváltozata) nemrégiben készült el az utolsó (a Világgazdaság szerint 37 ezret gyártottak ebből), az A3-asokkal pedig már korábban leálltak Győrben.


Elegendőek a német kapacitások


Az új A3-asok kifejlesztése után azonban, a felfutás idején elegendőek lesznek a német kapacitások is – mondta Czechmeister. Egy későbbi, újabb felfutás esetén kiépítendő kapacitásokról pedig nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a győri Audi munkatársa.

Az eddig szintén Győrben összeszerelt 30-33 ezer TT Roadster és TT Coupé hat éve kerül ki a Rába-parti városból. A TT-k gyártásával a következő években leállnak, így talán 2005-ben, talán 2006-ban megszűnik a magyarországi összeszerelő-tevékenység az Audinál.



Magyar autógyártás – szétszerelés alatt 2

Magas bérek, ritka üzemek


Az autógyárak általában nem szívesen hangoztatják, hogy egy-egy országban túlzottan magasak a gyártási költségek, és ezért viszik máshová a termelést. Termékeik fogadtatását ugyanis rontaná a negatívan érintett országokban ez az érvelés. Ugyanakkor intő jel lehet, hogy a BMW korábbi kiválasztási procedúráján a magyar helyszínek rendre alulmaradtak a külföldi vetélytársakkal szemben. A Peugeot is inkább Szlovákiát választotta új gyártóbázisnak, a Rover is csak rebesgette a magyarországi gyártás lehetőségét, elsősorban brit kormánytámogatások megszerzése végett (ez még különösen akkor volt divatban, amikor a német BMW-hez tartozott átmenetileg az angliai gyár).

Nem véletlen, hogy Csillag István a következőket mondta idén januárban, a Peugeot Magyarországra nézve nem túlzottan előnyös döntése után: „Valószínűleg a munkaerő-költségek elmúlt két évben bekövetkezett jelentős növekedése, valamint az erős forint játszott szerepet abban, hogy a Peugeot-Citroen nem Magyarországot, hanem Szlovákiát választotta új közép-európai üzeme helyszínéül”. Szlovákiában a bruttó minimálbér 5570 korona, megközelítőleg 32 ezer forint, míg nálunk 50 ezer forint.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik