Belföld

Portugália aggódik az uniós bővítés következtében eleső támogatásai miatt

Portugália támogatja az Európai Unió keleti bővítését, ám egyúttal aggódva tekint az unió strukturális alapjaira, amelyekből a kelet-európai államok csatlakozása után várhatóan kevesebb jut majd a portugál régióknak. Ilyen értelemben nyilatkozott az MTI különtudósítójának Lisszabonban a portugál mezőgazdasági, halászati és vidékfejlesztési minisztérium tervezési és élelmezéspolitikai főosztályának vezetője.

Carlos Vieira Capela szavai szerint “valamilyen intézkedésekre” lesz szükség annak érdekében, hogy az elmaradott portugál térségek (Lisszabon és környéke kivételével gyakorlatilag az egész ország) az EU-bővítés után is részesülhessenek a különleges támogatási pénzekből. Mint félig tréfásan, félig komolyan hozzátette, Portugália hátrányos régióinak “átmeneti időszakra” lenne szükségük, mielőtt kiesnek a strukturális alapokra jogosult térségek közül, s ez az “átmeneti időszak” ötven évet tenne ki…

Az EU strukturális alapjaiból a tagországok azon régiói kaphatnak támogatást, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Lisszabon térsége (a főváros és a Tejo folyó völgye) már tavaly óta nem jogosult támogatásra a strukturális alapokból. Vieira Capela szerint elképzelhető, hogy Algarve és Madeira is hamarosan búcsút mondhat a különleges támogatási pénzeknek. A portugál kormány mindenesetre szívós ellenállást tanúsít, és erőteljesen lobbizik szegény régióinak érdekében.

Eszerint az alapokról folyó brüsszeli tárgyalások kezdeti stádiumában úgy tűnt: a keleti bővítés nyomán az összes (7) portugál régió kiesik a jogosultak köréből. Időközben azonban “bizonyos korrekciókra került sor”, így a jelenlegi állás szerint csak Algarve, illetve (kisebb valószínűséggel) Madeira szigete lesz kénytelen lemondani az uniós alapokból kapott támogatásról – fogalmazott Vieira Capela.

A portugál agrárium tapasztalatait összegezve kifejtette: az uniós belépés (1986) nyomán jelentősen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Míg 1985-ben ez az ágazat a keresőképes lakosság 30 százalékát foglalkoztatta, tavaly az agrárszektor már csupán 10 százaléknak adott munkát. Ez a szám persze országos átlagot takar, amelytől régiónként jelentős eltérés mutatkozhat. Például a ritkán lakott Beira Interior és Trás-os-Montes régiókban a mezőgazdaságból élők aránya 2000-ben is meghaladta a 30 százalékot.

Radikális változás zajlott le a parasztgazdaságok szerkezetében, illetve méretében is. Az átlagos gazdaság mérete ma mintegy 10 hektár, szemben a korábbi 6 hektáros mérettel. A jelenség hátterében a törpegazdaságok eltűnése áll, amelyek nem bírták a piaci versenyt a nagyobb méretű vetélytársakkal.

A 2000. évre vonatkozó adatokból kitűnik, hogy Portugália ötmillió hektáros mező- és erdőgazdasági területén 382 ezer gazdaság osztozott. A birtokok mérete térségenként jelentős eltérést mutat. Például Entre Douro e Minho régióban (az ország észak-nyugati csücske) 75 gazdaság jut ezer hektárra, míg a déli Alentejo régióban mindössze 13. (Azaz az előbbi térségben az átlagos birtok mérete 13, míg az utóbbiban 77 hektár.)

A portugál agrárium termelésének csaknem 60 százalékát a közepes és a nagybirtokok adják; ezeknek a termelékenysége több mint a háromszorosa az országos mezőgazdasági átlagnak. Az elvégzett mezőgazdasági munkának 60 százaléka viszont a kisbirtokokra jut, amelyek az összes mező- és erdőgazdasági terület 74 százalékát foglalják el.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.