Belföld

Június a Mars-expedíciók hónapja – három űrszonda is útra kész

Júniusban kinyílik az indítási ablak a Mars felé, és ezt kihasználva ebben a hónapban három űrszonda is startol a Földről a vörös bolygó felé.

Legkorábban az Európai Űrügynökség (ESA) indítja el Mars Express nevű űrjárművét, és ez azt is jelenti, hogy az öreg kontinens felzárkózik az Egyesült Államok és Oroszország (illetve az egykori Szovjetunió) mögé a Mars ostromában. Júniusban még két amerikai szonda kezdi meg több hónapos útját marsi úticéllal.

Az úgynevezett indítási ablak az a néhány hetes időszak, amikor a Föld és a Mars Nap körüli pályájukon haladva olyan helyzetbe kerülnek egymáshoz viszonyítva, hogy ekkor lehet a leggazdaságosabban űrszondát eljuttatni bolygószomszédunkhoz. Ezek az időpontok huszonhat havonta ismétlődnek meg: 2001 áprilisában indult legutóbb űrszonda a Marshoz, az amerikai Mars Odyssey, amely hat hónappal később meg is érkezett a Marshoz, és azóta is közvetít haza fényképeket és értékes tudományos adatokat. Rajta kívül jelenleg még a Mars Global Surveyor ugyancsak amerikai keringő egység teljesít szolgálatot a Marsnál.

Ha minden a tervek szerint alakul, hozzájuk csatlakozik az idén karácsony másnapján az európai Mars Express. A rajtot június 2-én közép-európai idő szerint az esti órákban a kazahsztáni Bajkonurból hajtják végre, ami azt is jelenti, hogy Oroszország is fontos részt vállal az expedícióból. Az oroszok adják ugyanis a vállalkozás sikere szempontjából rendkívül fontos eszközt, a hordozórakétát, egy Szojuz-Fregatot.

A Mars Express december 26-án érkezik meg út céljához. Még mielőtt pályára áll, leválik róla a Beagle-2 jelzésű leszállóegység, amely megpróbál puha landolást végrehajtani a bolygó felszínén. Ha ez sikerül, akkor a Mars-kutatókat már jó ideje nyomasztó lelki teher omlik össze, hiszen legutóbb 1997. július 4-én szállt le a Marson ember alkotta szerkezet, az amerikai Pathfinder.

1999 decemberében a Polar Lander – miután nem egészen három hónappal korábban egy keringő egység is elveszett – lezuhant, és ez a két baleset akkoriban olyannyira gyászos hangulatot váltott ki, hogy a 2001-re beütemezett leszállóprogramot az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA törölte, és “mindössze” a Mars Odyssey keringőegységet indította el útjára.

Az idei év végén azonban ismét a normális kerékvágásba zökkenhet a vörös bolygó űrszondás kutatása. A Mars Express keringő egység bolygó körüli pályáról nagyfelbontású fényképet készít, vizsgálja a talaj ásványkészletét, légkör viselkedését, és radarberendezésével a felszín alatt a talajszerkezet összetételét is igyekszik felmérni.

A Beagle-2 magán a felszínen saját laboratóriumában végez talaj- és közetvizsgálatokat, megpróbálja kifürkészni a marsi élet esetleges nyomat. A brit fejlesztésű leszállóegységet arról a Beagle nevű hajóról keresztelték el, amelyen Charles Darwin a XIX. század harmincas éveiben utazott a Galapagos-szigetekre. A tudós e felfedező útjának a nyomán alkotta meg evolúciós elméletét.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.