Tavaly decemberben, négy hónappal az iraki háború kitörése előtt a lakosság 37 százaléka támogatta volna, hogy egészségügyi vagy műszaki alakulatokat küldjünk a térségbe. Jó egy hónappal a háború befejeződése után ez az arány lényegesen nagyobb, 62 százalék.
A békefenntartó alakulatok küldését már kevesebben támogatnák (37 százalék), arányuk a kormánypárti szavazók körében sem éri el az 50 százalékot.
Az iraki fegyveres beavatkozás egyébként a sikeres végkifejlet után sem lett rokonszenvesebb a magyar közvélemény számára: azt utólag is csak a lakosság egyharmada helyesli.
Ezzel együtt az elmúlt hónapban valamelyest javult a háború miatt komoly presztízsveszteséget elszenvedő Egyesült Államok megítélése. A májusi kutatásban már valamivel többen nyilatkoztak úgy, hogy Magyarország számára előnyös, hogy Amerika vezető szerepet játsszon a világban, igaz arányuk így is jócskán elmarad az iraki konfliktus előttitől.
