A hétfőtől szerdáig tartó tanácskozás témájáról kedden Szita Gábor, az egyesület elnöke tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: Magyarországon az éves kitermelt termálvíz mennyisége 100 millió köbméter körül van. Egyharmada ivóvízként hasznosul, egyharmadát fürdőkben használják, a fennmaradó rész energetikai célokat szolgál.
A hasznosítás helyzetét „elég intenzívnek”, ugyanakkor felemásnak nevezte a szakember. Közlése szerint a legintenzívebb a termálvíz hasznosítása a Dél-Alföldön, Csongrád megyében, főként a mezőgazdaságban. Emellett Csongrád megye minden olyan városában, ahol távfűtés van, termálvizes távfűtő rendszerek is működnek.
Szita Gábor szólt arról is: Magyarországon a dinamikus termálenergia készleteknek mindössze 4 százalékát használják ki. A hasznosítást megnehezíti, hogy a termálvíz helyi energiának számít, vagyis csak helyben lehet felhasználni; a másik behatároló tényező a gazdaságosság.
A szakember az utóbbival kapcsolatban kifejtette: a termálvíz – mint megújuló energia – hasznosításához igénybe vehető állami támogatás meglehetősen korlátozott, a már termálenergiával működő vállalkozások kötelező anyagi terhei pedig magasak.
Hangsúlyozta: ezen a téren hosszú távon kell gondolkodni, mert nagy beruházásokról van szó, amelyek hosszú távon térülnek meg. A Magyar Geotermális Egyesület szerint a termálvíz-felhasználók költségeit csökkenteni kell. A kötelező anyagi terheik csak az általuk előállított termékek árával azonos mértékben kellene, hogy növekedjenek. Az egyesület szorgalmazza, hogy az állam szálljon be a környezetbarát és ideális elhelyezési módnak számító víz-visszasajtolás kutatásába.
