Belföld

Tíz évig pereskedett a magyar állam 300 ezer forint miatt

Egy évtizeddel a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet csődje után próbapert nyert az állammal szemben Galvács Sándorné az 1993-ban fizetésképtelenné vált pénzintézet egyik károsult betétese.

Az átányi asszony, hétfőn az MTI-nek elmondta: az immár jogerős döntés szerint az állam köteles megfizetni a számára a tőkerészen felül a kamatokat is. Mindennek nyomán – a számítások szerint – mintegy 1400 ember 36 millió forint elmaradt kamat kifizetésére számíthat.

Az Állami Bankfelügyelet a fizetésképtelenség veszélyére hivatkozva 1993. szeptember 22-i hatállyal függesztette fel a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet banki tevékenységét. Akkor Grósz Tivadar, a kirendelt bankfőnöki biztos azzal indokolta a csődveszély kialakulását, hogy a pénzintézet vezetői felelőtlenül hiteleztek a bank 75 millió forintos szavatolótőkéjét magasan túllépő, több száz milliós nagyságrendű összegeket, környékbeli vállalkozóknak.

Ezt követően 1993. október 5-én az Állami Bankfelügyelet kezdeményezte a – 14 ezer számlán mintegy 1,2 milliárd forintot kezelő – pénzintézet felszámolását. Az állam által garantált, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétek tulajdonosainak kártalanítását már 1993. szeptember 23-án megkezdték, azonban az részjegy és célrészjegy tulajdonosok kártalanítása késett.

Az 56 millió forintos alaptőke megtérítését végül a betétesek követelésére a 1994 februárjában megszületett kormánydöntés tette lehetővé, a kamatok kifizetéséről azonban nem szólt a határozat. Ezzel kapcsolatban Galvács Sándorné az MTI-nek elmondta: az volt az álláspontjuk, hogy a takarékszövetkezetnél nyilvántartott részjegyek és célrészjegyek valójában államilag garantált betétkönyvek, ezért nem csak a tőke, hanem a kamatok is megilletik a tulajdonosokat.

A felszámolási eljárás során a bíróság 1995-ben jogerősen takarékbetétté nyilvánította a részjegyeket és célrészjegyeket. Mivel az állam ezt követően is elzárkózott a kártalanítástól, 1999-ben Galvács Sándorné pert indított az állam ellen; az elsőfokú nem jogerős ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság kötelezte az államot 1994. április 26-tól számított évi 20 százalékos kamat megfizetésére.

A Pénzügyminisztérium fellebbezése nyomán lezajlott másodfokú eljárásban a Fővárosi Bíróság gyakorlatilag helyben hagyta az ítéletet. A határozat annyit változtatott az elsőfokú döntésen, hogy a kamat mértéke 2001. december 31-től 11 százalék. Mindennek eredményeként Galvács Sándorné most kapott értesítést arról, hogy 10 évvel a takarék szövetkezet csődje után jogi képviselőjének a számlájára átutalta az állam a neki járó kamat összegét, megközelítőleg 300 ezer forintot.

Végül hangsúlyozta: csodálkozik azon, hogy az ombudsman állásfoglalása, igazságügyi szakértői vélemény és a felszámolásról szóló jogerős bírói végzés ellenére, majd egy évtizedes pereskedésre volt szükség ahhoz, hogy az állam elismerje jogos igényét.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik