László Csaba pénzügyminiszter szerint a következő években a gazdasági növekedés a minisztérium eredeti várakozásaihoz képest alacsonyabb lehet. A növekedés várhatóan alatta marad a 2004-re tervezett 4-4,5, a 2005-re várt 4,5-5 százalékos GDP-bővülésnek, illetve a 2006-ra eredetileg elképzelt 5 százaléknak.
László Csaba kifejtette: a pénzügyi tárca újabb és újabb analíziseket készít, mivel a német gazdaság növekedési kilátásai továbbra is kedvezőtlenül alakulnak. Tekintetbe kell ugyanis venni, hogy a magyar gazdaság már most szinte teljesen integrálódott az EU gazdasági vérkeringésébe, így az unióban tapasztalható növekedési trendtől nem szakadhat el. A magyar gazdaság növekedési rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint az EU legnagyobb gazdaságáé, a németé – mondta a pénzügyminiszter.
Az idén is romlik 6-7 százalékot
A GKI számításai szerint a versenyképesség az idén is további 6-7 százalékkal romlik. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy a keresetek várhatóan ebben az évben is jóval gyorsabban nőnek, mint az infláció – a nettó jövedelem átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A nyugdíjak várhatóan 10 százalékkal emelkednek, vásárlóértékük pedig 5 százalékkal.
– Annyiban elfogadható a pénzügyminiszter magyarázata, hogy egy olyan nyitott gazdaság, mint a magyar, valóban erőteljesen függ az európai trendektől – hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője. Ehhez jön még, hogy Magyarországon a gyors gazdasági növekedés szinte elképzelhetetlen az erőteljes exportnövekedés hiányában.
De vegyük észre – tette hozzá -, hogy az exportértékesítés alakulásának csak egyik tényezője a külpiaci helyzet, legalább ilyen fontosak a magyar gazdaság belső adottságai, nevezetesen a versenyképesség alakulása. A GKI számításai szerint az elmúlt két-három évben a magyar ipar versenyképessége körülbelül 30 százalékkal romlott. Ez jórészt annak következménye, hogy évi 2-3 százalékos ipari növekedés mellett évente 10-12 százalékkal nőttek a bérek, vagyis a magyar exporttermékek bérhányada jelentősen növekedett.
Véleménye szerint előfordulhat, hogy miközben mindenki a konjunktúrára vár, ha egyszer mégis eljön a várva várt fellendülés, akkor – ilyen alacsony beruházási szint és ilyen gyenge versenyképesség mellett – a magyar gazdaság nem lesz képes követni a javuló nemzetközi trendet.
Nyugat-Balkán pörgésben
Nem a Baltikum az egyetlen dinamikus európai térség. A nyugat-balkáni országok gazdasága is erőteljesen növekedett az elmúlt két évben. A dinamikát illetően az élen jár Koszovó (11 százalék), majd Albánia (6,5) és Jugoszlávia (5,5) következik. De Macedónia és Bosznia-Hercegovina, sőt még az EU-felkészülésben élenjáró Horvátország is 5 százalék körüli növekedést tud felmutatni.
– Nagyon jó kis növekedés még ez az idei évre prognosztizált, korrigált évi 3,3-3,5 százalék is, ezért becsüljük meg – szögezte le elöljáróban Palócz Éva, a Kopint-Datorg kutatási vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, a magyar gazdaság növekedése még most is jóval erőteljesebb az Európai Unió átlagánál.
Ugyanakkor a pénzügyminiszteri magyarázatot a Kopint-Datorg elemzései alapján sem tartotta kielégítőnek. Annál is kevésbé, mert például a balti államok példája mutatja, hogy az EU gazdaságába való beágyazottság ellenére is produkálhatnak évi 5-6 százalékos növekedést a nemzetgazdaságok.
Jön a polgári középszer?
A rendszerváltás okozta transzformációs sokk hatásainak elmúltával azzal is szembe kell néznünk, hogy az elmúlt évtizedben jellemző nagy kilengéseinek vége. Nem várhatóak többé az átmeneti gazdaságra jellemző lesújtóan gyenge és kiemelkedően jó évek. Ezzel szemben, az uniós felkészültségünk eredményeként, a korábbinál alacsonyabb, ám kétségkívül kiegyensúlyozottabb és megalapozottabb növekedési pályával számolhatunk.
Palócz Éva szerint több tényező húzódhat meg a prognózisok korrekciójának hátterében. Egyrészt nem szabad elfelejteni, hogy a fél százalékos módosítás még a statisztikai hibahatáron belül van. Emellett szerepet játszik a növekedés lassulásában, hogy jórészt az elmúlt évek hazai bérpolitikája nyomán érzékelhetően lassult a nettó tőkebeáramlás, amely hosszú évekig a hazai növekedés egyik motorja volt.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly a növekedés fenntartásában sokat segítettek az állami beruházások. Ám ezek negatív költségvetési hatásai miatt ebben az évben aligha lesz tartható egy hasonlóan magas beruházási szint.
