Belföld

Értékpapírok piaca – intézmények és kisbefektetők

A külföldi befektetők a magyar állampapírokat, a magyarok a befektetési jegyeket preferálják. Részvényt eközben alig vásárol valaki is.



Együttes értékpapírállomány 

A lakossági és intézményi befektetők tulajdonában álló értékpapírok közül a legnagyobb hányadot az állampapírok képviselik, állományuk 7532 milliárd forintra nőtt a múlt év végi 6928 milliárdról. Tőzsdei részvényekben együttesen 2863 milliárd forintot forgatnak, ez a portfólió tavaly december 31-én még 2947 milliárd forintot ért. Azóta árfolyamesés, tőzsdei kivezetés és tőkeleszállítás miatt alacsonyabbá vált kapitalizáció csökkentette az állományt. A legkisebb, de legdinamikusabban fejlődő részpiac a befektetési jegyeké: az évzáráskor 948 milliárd forint volt, március végére 1110 milliárd forint fölé bővült az egyes befektetők együttes tulajdonában lévő állomány. 

Az év első negyedében folytatódott a már több mint egy éve tartó trend, minek következtében folyamatosan nő a nem rezidens, vagyis külföldi befektetők súlya a hazai állampapírok piacán – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett legfrissebb statisztikai elemzéséből. A nemzetközi befektetők kezén így már több mint 2 ezer milliárd forintnyi állampapír van, döntően hosszabb futamidejű államkötvények.

A teljes kötvénypiacnak már 27,5 százalékát birtokolják, egy évvel korábbi tulajdonhányaduk 20 százalékos volt. Egyébként majdnem ugyanennyi magyar részvényt is külföldiek birtokolnak, így ennek a piaci szegmensnek messze legbefolyásosabb szereplői.

A kisbefektetők útjai

Miközben a nemzetközi befektetők csak az év első három hónapjában 201,5 milliárd forint értékben vásároltak a magyar államkötvényekből és kincstárjegyekből, a hazai lakosság négyéves minimumra apasztotta a tulajdonában levő állományt. A háztartások kezében levő papírok piaci értéke 53 milliárd forinttal esett vissza, elsősorban a korábban népszerűbb kincstárjegyek iránti vásárlókedv múlt el.

Tulajdoni hányaduk ennek megfelelően a teljes 7532 milliárd forintos állampapírállományból 11,7 százalékra csökkent. 1997 óta ez a legalacsonyabb érték. A legnagyobb portfóliót a különböző monetáris intézmények, illetve a biztosítók és a nyugdíjpénztárak gyűjtötték. Az ő 50 százalék körüli tulajdonuk az elmúlt évet tekintve kiegyensúlyozott is.


Értékpapírok piaca – intézmények és kisbefektetők 1

A befektetési alapok a háztartások körében igazán népszerűek. A teljes 1110 milliárd forintos állomány csaknem 76 százalékát ők birtokolják. Az év első három hónapjában további 102 milliárd forinttal nőtt a lakosság befektetési jegyeinek összértéke, piaci részesedésük ugyanakkor kissé visszaesett.

A szektor másik jelentősebb befektetője a pénzügyi- és a nem pénzügyi vállalatok köre. Ezek további 20 százaléknyi befektetési jegy tulajdonosai.



Értékpapírok piaca – intézmények és kisbefektetők 2


A külföldi befektetőket ugyanakkor teljesen hidegen hagyja a hazai alappiac, tulajdonukban csupán 1 százaléknak megfelelő 11 milliárd forint van.

Szűkül a részvényesi kör

A befektetési jegyeknél viszont majdnem háromszor nagyobb részvénypiac domináns szereplői egyértelműen a nem rezidensek. Az év első három hónapja nem örvendeztette meg őket, a tulajdonukban levő több mint 2000



Értékpapírok piaca – intézmények és kisbefektetők 3


milliárdnyi tőzsdei részvényen 69 milliárd forintot buktak árfolyamveszteség révén. Állományuk apadását nettó eladó pozíciójuk is erősítette, ám ezzel együtt is a magyar társaságok részvényeinek még mindig 71 százaléka az övék.

A hazai kisbefektetők részvényeladása szintén jóval meghaladja a vásárlások értékét. A folyamat két éve tart, s ha így megy tovább, akkor a háztartások szépen lassan kiszállnak közvetlen részvényebefektetéseikből. Jelenleg 5,5 százalékos rész, azaz 157 milliárd forintnyi pakett van a kezükben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik