Több hétig tartó találgatás után a kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón derült csak fény arra, hogy a korábbi, tíz évről szóló
híresztelésekkel ellentétben az állam továbbra is 20 éves időtartamra adja a kamattámogatást a lakáshitelekhez. Igaz viszont, hogy a jövőben (a rendeletmódosítás kihirdetését követő tizedik naptól, azaz várhatóan június elejétől beadott hitelkérelmek esetén) már nem kaphat 30 milliós hitelt, aki használt álomlakáshoz kíván jutni.
Szakértők szerint a törlesztési idő megfelezése egyébként az eddigi szabályok szerint potenciálisnak tekinthető hitelfelvevők nagy részét tette volna alkalmatlanná az úgy már nem is annyira kedvezményes hitel felvételére.
A felső határnál maradva, akad azért enyhítés is az új rendeletben: új lakás kiegészítő kamattámogatású hitellel történő megvásárlása esetén 10 millióról 15 millió forintra emelkedik a felvehető összeg felső határa. Ez az új lakás építésének költségeit figyelembe véve indokoltnak is tekinthető: 10 millió forintból ma már kalákában is nehéz összehozni egy szerényen felszerelt 100 négyzetméteres lakást.
(A kamatok változásáról olvassa el összeállításunkat: Lakástámogatás – bejelentett változások >>)
Spekulánsok és az állam
A hitelfelvevők több mint 85 százaléka biztosan nem befektetési célból, hanem saját használatra vette fel az állami támogatási lakáshitelt – derül ki a Gazdaságkutató Rt. által készített kutatásból. A lakásvásárlók 12-13 százaléka engedheti meg magának, hogy csupán az anyagai haszon miatt „álljon be a sorba”, ám ők sem feltétlenül csak a pénz miatt teszik. A valódi spekulánsok aránya 7-10 százalék között lehet – véli Pichovszky Kristóf, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa.
A kormány az előbbi változtatással a luxuslakás-vásárlások, illetve a befektetési célú lakásvásárlások kedvezményes hitellel való támogatását akarta megszüntetni. Ilyenekből a statisztikák szerint számszerűen ugyan nem volt sok, a költségvetést azonban számarányukhoz képest igen nagy arányban terhelték (egy harmincmilliós hitelhez havi 172 ezer forinttal járult hozzá az államkassza). A luxuslakások államilag támogatott építésének megnehezítésével a szocialista-liberális kabinet egyéves fennállása alatt gyakorlatilag először hozott olyan döntést, amelyet teljesen egyértelműen szociális érvekkel tudott alátámasztani.
Ugyancsak a befektetők kedvét kívánja elvenni az állami csecshez ragaszkodástól a rendelet további egy-két módosítása. A változtatásokkal a tervek szerint kizárják például a családon belüli fiktív, kedvezményes hitellel megtámogatott lakásvásárlás intézményét. A kormányrendelet kimondja ugyanis, hogy a vevő és az eladó között nem lehet közvetlen hozzátartozói kapcsolat.
Az új szabályok szerint a egy lakásba költözőknek összesen egy támogatott hitele lehet, kivéve, ha a szülő, illetve nagyszülő nagykorú gyermekének vagy unokájának kíván lakást vásárolni, és nem tulajdonos adóstársként kéri a hitelt. Némi engedmény ugyanakkor, hogy támogatott lakáshitelhez juthat az, akinek van már lakása.
Felfutás után pangás
Az utóbbi hetekben elterjedt híresztelések arról szóltak, hogy jelentős szigorításokra lehet számítani, így megugrott a hitelfelvevők száma és a felvett kölcsönök összege is. A márciusban felvett hitelek összege először haladta meg a hatvan milliárd forintot a lakástámogatási rendszer 2002-es bevezetése óta. A bejelentett változtatások, melyek szinte elhanyagolhatóak a korábbi rémhírekhez képest (volt olyan fideszes képviselő, aki egyenesen a GDP egy százalékot meghaladó visszaeséséről beszélt), „idegnyugtató” hatásúak lehetnek, így rövid távon várhatóan csökken a hitelkérelmek száma. A korábbi hetekre előrehozott és a maradék kéthetes időszakban várható gyors döntések miatt akár egy fél évre is visszaeshet a banki kölcsönök népszerűsége.
Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott leginkább azt hangsúlyozta a kormányrendelet módosítása kapcsán, hogy az elsősorban a költségvetés és a bankok közötti pénzügyi kapcsolatot érinti. Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy a bankok alacsonyabb állami támogatásból is megtermelik a maguk hasznát. Erre rímel Pichovszky Kristóf, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársának véleménye, aki szerint racionális döntés született, hiszen az eddigi gyakorlat szerint kiutalt állami támogatások jelentős része a bankokhoz került.
Huszár Róbert, a Raiffeisen Bank lakossági üzletágvezetője szerint az a legfontosabb változás, hogy az ügyfelek szempontjából nem történik jelentős változás. Ő azonban úgy véli, nem igaz, hogy eddig 8 százalékot „kaszáltak” volna egy-egy ügyleten a kereskedelmi bankok, hiszen ezen az elméleti maximumon két intézmény osztozkodott: a jelzálogbank és a kereskedelmi bank. A Raiffeeisen munkatársa szerint a kamattámogatások módosítása elsősorban a kereskedelmi bankokat érinteni rosszul, kamatjövedelmük jelentősen vissza fog esni. A kamatmarzsok egy-egy használt lakásvásárláshoz felvett hitelügylet esetében például 4 százalékkal lesznek alacsonyabbak.
A GKI szakembere éppen az ebből adódó „nehézségekre” hívja fel a figyelmet. Szerinte a bankok várhatóan mindent megtesznek majd, hogy ne kelljen lemondaniuk korábbi bevételeikről. Valószínűleg érdemes lesz még jobban odafigyelni a hirdetések apró betűs megjegyzéseire. És persze megnő a piacfelügyeleti szervek szerepe. A módosítás üzenete egyébként egyértelmű – vélekedik Pichovszky. A kormány sikerrel ellenállt a költségvetésre nehezedő nyomásnak, a külföldi pénzintézetek és a belföldi szakértők által sürgetett költségvetési szigorításokkal szemben ebben a kérdésben nem engedett.
