Gordon Brown pénzügyminiszter a Brit Gyáriparos Szövetség éves díszvacsoráján, több részvevő által átütő erejűnek minősített kedd éjjeli beszédében igyekezett hangsúlyozni saját maga és kormánya európártiságát, és az eurótagság előnyeit, de egyértelmű utalásokat tett arra, hogy politikai nyomásra nem fog a brit belépés mellett dönteni. Közölte: ha a gazdasági feltételek megfelelőek, Nagy-Britanniának be kell lépnie az euróövezetbe, ellenkező esetben azonban nem szabad csatlakozni.
Hozzátette, hogy a brit jegybanknak a munkáspárti kormány 1997-es hatalomra kerülése után megteremtett pénzügypolitikai függetlensége nehéz időszakokban is biztosította a brit gazdaság stabilitását, és a “jövőben sem szabad semmi olyasmit tenni, ami kockára tenné ezt a stabilitást”. Szerdai londoni elemzések szerint ez is erőteljes utalás volt arra, hogy Brown egyelőre nem kívánja alávetni a brit gazdaságot a közös euróövezeti pénzügypolitikának.
A Labour, miután éppen hat éve – 18 évi konzervatív kormányzás után – hatalomra került, egyik első lépéseként az Angol Bankra ruházta át a pénzügypolitika irányításának jogát, vagyis az irányadó központi kamat megállapítását. A jegybanki alapkamatot addig a mindenkori brit pénzügyminiszter határozta meg. A kormány magánál tartotta ugyanakkor a Bank of England által követendő inflációs cél kijelölését.
Brown hosszasan sorolta, hogy az EU-nak szerinte mi mindent kellene megreformálnia; ezek között említette a munkaerőpiac “brit mintára történő” rugalmasabbá tételét, a jelenleginél erőteljesebb versenypolitikát, valamint a stabilitási paktumot, amelyet szerinte az egyes euróövezeti országok sajátos mindenkori ciklikus makrohelyzetéhez igazítva kellene alkalmazni.
A The Daily Telegraph vezető konzervatív brit napilap szerdai kommentárja szerint Brown mindezzel gyakorlatilag több évre elhalasztotta a döntést arról, hogy Nagy-Britannia mikor legyen az euróövezet tagja.
