Belföld

Sztrájk az uniós intézményekben

Néhány héten belül másodszor tartottak egynapos sztrájkot kedden az EU-intézmények alkalmazottai, tiltakozásul a foglalkoztatási feltételeikkel, elsősorban a nyugdíjjogosultságukkal kapcsolatban tervezett változások ellen.

Szakszervezeti források szerint az uniós tisztviselőknek több mint a 80 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez, ami az április 11-én tartott előző figyelmeztető sztrájkénál is nagyobb arány. A nap folyamán az EU-intézmények folyosói a szokottnál jóval csendesebbek voltak, elmaradt az Európai Bizottság rendszeres napi sajtóértekezlete is. A bizottság hivatalainak épületei köré a szakszervezetek sztrájkőrségeket állítottak.

A tagállamok miniszterei az általános ügyek tanácsának hétfői ülésén jutottak megállapodásra a mintegy 34 ezer uniós alkalmazott státusával kapcsolatos új rendelkezésekről, amelyek közül elsősorban a nyugdíjakra vonatkozó szabályozás váltotta ki az érintettek felzúdulását.

A jövő év májusától életbe lépő előírások szerint a nyugdíjkorhatár 60-ról 63 évre, a legmagasabb – 70 százalékos – nyugdíj eléréséhez szükséges szolgálati idő pedig 35-ről 37 évre emelkedne. Az ezután munkába álló alkalmazottakra már az új szabályok vonatkoznak, a jelenlegiek esetében pedig különféle átmeneti rendelkezéseket fognak alkalmazni.

Az új szabályzat tervezetét beterjesztő Európai Bizottság és a tagállamok egyaránt azzal indokolják a változásokat, hogy a népesség elöregedése miatt szerte az unióban napirenden van a nyugdíjrendszerek reformja, s ez alól a közösségi intézmények sem vonhatják ki magukat. A reformok mellett szóló másik érv az, hogy a bővítés miatt az elkövetkező évek során jelentős mértékben nő az EU-intézmények apparátusa, ami további terheket ró a nyugdíjalapra.

Az uniós alkalmazottak viszont arra hivatkoznak, hogy foglalkoztatási feltételeik kedvezőtlenebbek, mint más nemzetközi intézmények, például az ENSZ tisztviselőié. Ezzel együtt is tény, hogy az EU-intézmények dolgozói Európa legjobban fizetett és legalacsonyabb szinten adózó közalkalmazottai közé tartoznak. A meglehetősen bonyolult besorolási skálákon a legalacsonyabb havi fizetés is 2000 euró körül van, a bizottság legmagasabb – igazgatói, főigazgatói – rangú hivatalnokai pedig havi 10-15 ezer eurót keresnek. Romano Prodi bizottsági elnök fizetése körülbelül 21 ezer euró.

Az új munkaügyi szabályozás részeként módosítanák a fizetési táblázatokat is annak érdekében, hogy a javadalmazások a jövőben nagyobb mértékben függjenek az egyéni teljesítményektől, mint a szolgálatban töltött időtől. Neil Kinnock, a bizottság szervezeti kérdésekért felelős alelnöke szerint a reformok összességében évi mintegy egymilliárd eurós megtakarítást jelentenének a közösségi kasszának.

A tervezett intézkedések életbe lépéséhez még az Európai Parlament hozzájárulására is szükség lesz.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik