Igazi hírdömpinget és izgalmakat hozott az elmúlt hét, így lesz mit kipihenni a hamarosan beköszöntő tőzsdei uborkaszezonban. Régen mutatott már a BÉT ennyi tőzsdeszerű vonást, hisz láthattunk nyilvános ajánlattételt (Zalakerámia), akvizíciót (OTP), gyorsjelentéseket, vállalati híreket, viszonylag magas forgalmat és megbolonduló árfolyamokat.
Sokan ültek meglepődötten a monitorok előtt az árfolyamelmozdulások irányát tekintve. Mindhárom, a héten jelentő nagyvállalat (Matáv, Mol, OTP) a várakozásokat lényegesen meghaladó eredményekről adott számot, mégis az OTP volt az egyetlen, amely a pozitív hírre emelkedni is tudott.
Pénz- és állampapírpiac
Az elmúlt hét mozgalmasnak bizonyult az állampapírpiacon is. Az eseményeket alapvetően meghatározta a várakozásokat felülmúló mértékben javuló infláció, amely áprilisban 3,9 százalékra süllyedt és valószínűleg május lesz majd a fordulópont. A folyó fizetési mérleg hiánya már az első három hónapban megközelítette az 1 milliárd eurót, és ez mérsékelte az egyébként folytatódó hozamcsökkenést. Az 5 és 10 éves állampapírok aukcióján is jelentős hozamesést tapasztalhattunk, és az átlagárak mindkét futamidő esetében alatta maradtak a 6 százalékos szintnek. Az árak valamelyest már kamatcsökkentési várakozásokat is tartalmazhatnak, a piac ugyanis arra számít, hogy az MNB követni fogja az Európai Központi Bankot (ECB) egy kamatvágásban.
A devizák piacán továbbra is a dollár/euró van a középpontban. Az euró egészen 1,16-ig emelkedett, de ez a jelek szerint már soknak bizonyult, és gyengülni kezdett. Általános vélekedés, hogy az euró csak erőt gyűjt és ismét leteszteli az iménti szintet. Ha legközelebb képes „áttörni”, akkor vagy az ECB, vagy az 1,20-as szint fogja meg. Márpedig utóbbi esetben 1 dollár már kevesebb, mint 200 forintot érne.
Pedig pontosan az OTP rekorderedménye láttán ráncolhatta a homlokát sok elemző. A 22 százalékos mérlegfőösszeg-növekedés ellenére ugyanis csökkent a céltartalékok értéke, ami növelte a profitot és jelezte a bankvezetés azon szándékát, hogy minden módon szeretne jó benyomást tenni a bolgár döntéshozókra. Ez kétségkívül sikerült, habár valószínűleg a 311 millió eurós ajánlat volt a döntő, emiatt veheti meg az OTP a második legnagyobb bolgár bankot, a Banka DSK-t. A piac láthatóan nem osztotta a magyar bank vezetőinek optimizmusát és kicsit sokallta az árat, így a várt árfolyamlendület helyett veszteséget könyvelhettek el az OTP-részvényesek.
A legnagyobb hazai bank gyorsjelentése egyébként más szempontból is érdekesnek tekinthető és egyúttal melegen ajánlható mindenkinek, de főként szociológusoknak és társadalomkutatóknak. Az OTP mérlegsorainak alakulásából ugyanis tökéletesen ki lehet olvasni a magyar lakosság anyagi helyzetének alakulását és a pénzügyi műveltség fejlődését.
Nem mindenki számolhatott be azonban jó eredményekről. A második vonalban sokan okoztak csalódást (Danubius, Pannonplast, Mezőgép). Az OTP gyorsjelentésével ellentétben a Rábáé csak az igazán elszántaknak ajánlható. Nem könnyű olvasmány. A piaci elemzők rossz teljesítményre számítottak a cégtől az első negyedévben, mintegy mínusz 700 millió forint volt a konszenzus. Ezzel szemben a vállalat bebizonyította, hogy nincs szüksége nagy összegű egyszeri leírásokra, hogy többmilliárdos veszteséget termeljen: 2,2 milliárdos negatív eredményt jelentett. A befektetők valószínűleg nem vették a fáradtságot, hogy elolvassák a gyorsjelentést, mert a publikálását követően a Rába 1,5 százalékot emelkedett. Hát nem csodálatos a tőzsde?
Hogyan tovább?
A nagypapírok árfolyama a gyorsjelentéseket megelőzően egy kicsit előreszaladt, így következhetett a korrekció. A tengerentúlon ezt úgy hívják, hogy „buy on rumour, sell on news”, ami annyit tesz, hogy „vásárolj a pletykára, és adj el a hírre”. A vezető társaságok papírjai elértek arra a szintre, amelyen a jó eredmények önmagukban már nem képesek átrepíteni őket, ehhez további katalizátorra lenne szükségük.
A múlt héten a magyar piac elszakadt a nemzetközi trendektől, de a mozgalmas hét után ismét a nyugati tőzsdék szolgálhatnak iránymutatásként. Márpedig a profitrealizálás miatt eleinte elmaradtunk az optimista hangulatban lévő nemzetközi piacok mögött, amelyek lendületét ezúttal nem a már menetrendszerűen érkező rossz makrogazdasági hírek vetették vissza, hanem ismét a terrorizmus. A rijádi véres merénylet csak a kezdetnek bizonyult, a hétvégi marokkói merényletsorozat sok befektetőt fog ismét elbizonytalanítani. Szintén nem a további emelkedést támaszthatja alá Európában a bejelentés, miszerint a második negyedévben már csökken a német GDP.
A jövő hét nagy kérdése, hogy a befektetők képesek lesznek-e a rossz hírek mellett is elmenni és tovább táplálni az emelkedést. Ez fontos lehet a hazai befektetők szempontjából is, a magyar tőzsdei társaságok számára ugyanis azért találhatunk még katalizátorokat a jövőre nézve.
A Molt a gázüzletág sorsának rendezése és az INA-privatizációról érkező hírek repíthetik át hamarosan a 6000 forintos bűvös határon. A Matáv árfolyama már pénteken pozitívan reagált anyavállalata, a Deutsche Telekom (DT) nyereségének hírére, illetve arra, hogy a DT nem kívánja csökkenteni részesedését a magyar telekomcégben. Az OTP számára a DSK végleges szerződésének aláírása kínálhat további emelkedést. Ugyanakkor érdemes most már a lakástámogatási rendszer tervezett megnyirbálásának hatásait is vizsgálni a bank esetében, sok külföldi befektetőnek egy szó jut újabban eszébe ugyanis az OTP-ről: jelzálog. 
