Bizonyára számos európai politikus és elemző keresi majd a választ arra, hogy a jövőre csatlakozó országokban a támogató voksok elsöprő többsége
mellett miért fullad sorra apátiába a referendum. A szlovák szavazóknak is csupán fele érezte úgy, hogy véleményt kell nyilvánítania az integráció ügyében.
A szlovák választási bizottság vasárnap tette közzé hivatalos jelentését, mely szerint érvényes volt az uniós tagságról rendezett kétnapos referendum. Korábban komoly kételyek merültek fel, érvényes lesz-e a szavazás, az urnákhoz járul-e a szlovák választók fele. Végül a jogosultak 52,15 százaléka szvazott, 92,42 százalékuk igent mondott az EU-csatlakozásra és csupán 6,2 százalékuk ellenezte. A referendumon a 4 millió 174 ezer szavazásra jogosult állampolgár közül 2 millió 12 ezren mondtak igent az unióra, és 135 ezren voksoltak ellene.
A statisztikai hivatal vezetőjének beszámolója szerint a legmagasabb részvételi arányt Pozsony megyében regisztrálták, ott a lakosság 59,45 százaléka járult az urnákhoz. Ugyancsak Pozsony megyében volt a legmagasabb az igenek aránya: meghaladta a 95 százalékot. Legkevesebben Trencsén megyében szavaztak, a jogosultaknak mindössze 47,65 százaléka.
Bár a sikeres szlovák referendum nem volt ügydöntő jellegű (a végső szót a szlovák parlamentnek kell kimondania), mégis igen nagy jelentősége van: Szlovákia függetlenné válása óta ugyanis négy népszavazás zárult eredménytelenül.
Ahol szavaztak, és ahol még nem
• március 8.: Málta
részvétel: 91 százalék, igen: 53 százalék, nem: 47 százalék
• március 23.: Szlovénia
részvétel: 60 százalék, igen: 89 százalék, nem: 11 százalék
• április 12.: Magyarország
részvétel: 45 százalék, igen 83: százalék, nem: 17 százalék
• május 10-11.: Litvánia
részvétel: 56 százalék, igen: 91 százalék, nem: 9 százalék
• május 16-17.: Szlovákia
részvétel: 52 százalék, igen: 92 százalék, nem: 6 százalék
• június 7-8.: Lengyelország
• június 15-16.: Csehország
• szeptember 14.: Észtország
• szeptember 20.: Lettország
(Cipruson nem szavaznak.)
Forrás: MTI, Bruxinfo, FN
Mivel a részvételi arány a voksolás első napja után igen alacsonynak látszott, a három legfőbb közjogi méltóság – az államfő, a parlamenti elnök és a kormányfő – szombaton közös közleményben buzdította szavazásra az állampolgárokat. Egyes szlovákiai lapkommentárok szerint a voksolás eredményességét az elektronikus médiának köszönheti az ország, ahol a szavazás ideje alatt teret adtak a voksolásra buzdító politikusi nyilatkozatoknak.
Sokan törvénysértésként értékeltek a szavazásra buzdító megnyilatkozásokat, hiszen a kampánycsend intézménye Szlovákiában s létezik. Azt is többen kifogásolták, hogy szombat délután Mikulás Dzurinda kormányfő maga jelentette be: érvényes a szavazás – számol be az eseményekről a Bruxinfo. Ez nem az ő feladata ugyanis, hanem a választási bizottságé. (Később a bizottság is bejelentette a szavazás érvényességét.)
A kampányfőnök fejét követelik
A vártnál alacsonyabb volt a részvétel Pavol Hrusovsky parlamenti elnök szerint is. A kormánykoalícióban résztvevő ANO elnöke, Pavol Rusko úgy fogalmazott, hogy nincs ok a győzelmi mámorra. A politikus kudarcnak mondta a kampányt is. Ezzel Csáky Pál kormányfőhelyettesnek üzent.
A kampányfőnököt – a Magyar Koalíció Pártja egyik prominensét – már korábban is számos bírálat érte, és most, a referendum után az ellenzék a fejét követeli. Dzurinda miniszterelnök azonban kitért a Csáky menesztését firtató kérdések elől, és csak annyit mondott, hogy bármilyen lépés előtt szakértők vizsgálják meg a kampányt, amit higgadtan és tisztességgel értékelnek majd.
„Ha valaki hibázik, távoznia kell. Ilyen az élet” – idézte Bugár Bélát az szlovákiai Új Szó. Az MKP elnöke Csáky Pál helyében legalább egyik munkatársát leváltotta volna az Európa-dal körüli botrány után. Bugár ezzel kapcsolatban elmondta: tudja, kinek kellett volna távoznia, ám intézkedni a miniszterelnök-helyettes dolga. „Nem ellenőrizhet mindent személyesen, de meg kell mutatnia, hogy így végzi mindenki, aki nem teljesíti feladatát” – jelentette ki Bugár, aki szerint a magyarországi kampány jobb, intenzívebb volt, mint a azlovákiai, mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Uniós, magyar, lengyel kommentár
Az eredményt üdvözlő Európai Bizottság is kiemelte, hogy ez volt az első érvényes referendum Szlovákia történetében. A brüsszeli testület gratulált a szükséges részvételi küszöb átlépéséhez, és közleményében leszögezte: biztos, hogy az ország fontos szerepet fog játszani az európai integrációban.
A magyar külügyminiszter, Kovács László ugyancsak örömét fejezte ki a szlovákiai eredmény miatt. Leszögezte, Magyarország számára előnyös, ha minél több szomszédja csatlakozik az EU-hoz. Kovács a magyarországi ellenzék szerepét is felemlegette a szlovák EU-referendum eredményei kapcsán, mint elmondta: Litvánia után Szlovákiában is bebizonyosodott, hogy ha az ellenzék a kormánnyal való szembenállásnál és pártpolitikai érdekeinél fontosabbnak tartja országa érdekeit, akkor ez viszonylag magas részvételt és az igen szavazatok jelentős többségét eredményezi. (A csatlakozó országok közül Magyarországon a legalacsonyabb eddig az igenek aránya.)
Lengyelország elnöke, Aleksander Kwasniewski és miniszterelnöke, Leszek Miller ugyancsak az elsők között gratulált a pozsonyi vezetésnek. Varsó öröme érthető, hiszen a népszavazási kampányt a legnagyobb 2004-ben csatlakozó országban is kételyek övezik. A lengyelek június 7-én és 8-án voksolnak a belépésről, hatodik állomásaként a tíz belépő közül kilenc országon „végigsöprő” népszavazási hullámnak. Lengyelországban ügydöntő jelleggel tartják meg a referendumot, és szintén a részvétel miatt aggódnak. Varsóban ráadásul szervezett ellenzéke van a belépésnek, ami ugyancsak nehezíti a csatlakozáspártiak és a kormány dolgát.
