Egy fejsérülésével hordágyon fekvő német üzletembernek a repülőgéppel alig egy óra alatt elérhető svájci klinika specialistáinak gyors beavatkozására lett volna szüksége. A felszállásra kész mentőrepülőgép pilótáival együtt azonban órákon keresztül hiába várt az útlevélkezelésre az egyik dunántúli reptéren. Hetekkel később, felépülése után tudta meg, hogy a csaknem az életébe kerülő különös közjátékot egy magyar specialitásnak köszönheti. Történetesen annak, hogy az útlevél-ellenőrzésre hivatott határőr gépkocsijából a repülőtér felé vezető úton kifogyott a benzin…
Határőrség csak időszakosan
A határőrség fenti munkatársának azért kellett autóba ülnie, mert szolgálati helye a légikikötőtől jó 40 kilométerre található. A hazánkban működő csaknem félszáz repülőtér közül ugyanis egyelőre kizárólag Ferihegyen van állami költségből finanszírozott állandó határátkelő. A hiányos és elavult műszaki berendezések miatt repülőgépek fogadására, indítására csak napkeltétől napnyugtáig alkalmas regionális repülőtereknek többségében be kell érniük a határőrség időszakos jelenlétével.
Simon Attila, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezető tanácsosa a hatályos szabályozással magyarázza, hogy a vidéki reptereknek minden légi járat indulását és érkezését egy nappal előre be kell jelenteniük. A határon történő be-, illetve kiléptetésben érintett készenléti szervek csak ezekhez a járatokhoz kötelesek kiküldeni munkatársaikat. A rendkívüli eseményekre így a repülőterek nem mindig tudnak megfelelően reagálni.
Falu nem tart el egy repteret
Tervek és repülőterek
BÉKÉSCSABA. A Széchenyi Terv regionális repülőtér fejlesztési pályázatán közel 300 millió forint támogatást kapott. BUDAÖRS. Körülépítettsége miatt jelentősebb fejlesztésére nem kerülhet sor. A kormánydöntésre váró elképzelések szerint lehetséges, hogy berendezéseit, eszközeit Tökölre telepítik.
DEBRECEN. A repteret 1995-ben Debrecen városa megvásárolta az államtól. Fejlesztésére a német Asta GmbH magyar szakemberek közreműködésével tervet készített, ám a tervezett beruházások finanszírozása még megoldásra vár. GYŐR-PÉR. Fejlesztési engedélyét a GKM a közelmúltban adta ki. Korszerűsítése előreláthatólag a nyár közepére készül el. Az 1500 méter hosszú és 30 méter széles szilárd burkolatú futópálya, illetve a hozzá tartozó gurulóutak, hangárok, előtér, forgalmi épület 4 millió eurós beruházás keretében készül. PÉCS-POGÁNY. Szilárd burkolatú, 1000 méter hosszú és 30 méter széles futópályája, valamint a hozzá tartozó gurulóutak, előtér és forgalmi létesítmények építése megkezdődött.
SÁRMELLÉK. Tulajdonosai Sármellék és Zalavár önkormányzata. Ferihegy után hazánk második legnagyobb forgalmat lebonyolító, évente mintegy 350 repülőgépet és 16 ezer utast fogadó repülőtere.
TASZÁR. Katonai-polgári közös felhasználású repülőtérré válna. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 600 millió forintos hozzájárulásával jelenleg a polgári utasforgalmi terminál épül. Átadása nyárra várható.
Az, hogy a határőrök nincsenek állandóan a repülőtereken, csak a kisebbik baj. Ennél több fejfájást okoz, hogy miközben a határkezelés finanszírozása világszerte állami feladat, addig hazánkban a határőrség munkáját a vidéki repülőterek üzemeltetőivel, ezen keresztül az utasokkal fizettetik meg.
A képet valamelyest árnyalná, ha – a belügyi és a pénzügyi tárca kormányhatározatban szereplő vállalásának megfelelően – a két évvel ezelőtt nemzetközi kereskedelmi repülőtérré minősített sármelléki, illetve a debreceni légikikötőben március 31-ig gondoskodott volna a schengeni normáknak megfelelő, állami forrásból működtetett, állandó határátkelőhely kialakításáról.
Erre azonban a hírek szerint néhány hónapot még várni kell. “Egy repülőteret nem lehet kizárólag egy néhány száz lelket számláló falu gondjaira bízni” – mondja Zóka István, a sármelléki légikikötőt üzemeltető Balaton Airport Kft. ügyvezető igazgatója, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke. Az ország második legforgalmasabb repülőterének számító – tavaly 105 nagy és további 250 kisebb légi járművet fogadó, 16 ezer utast kiszolgáló, ezzel a vidéki repterek forgalmának 80 százalékát magáénak mondó – létesítmény egy éve került Sármellék és Zalavár községek tulajdonába. Fejlesztéséhez állami segítséget nem kapott.
A nemzetközi kereskedelmi funkciók kialakításához szükséges 700-800 millió forintot tulajdonosai és üzemeltetője együtt sem képesek előteremteni, a pénzügyi befektetők pedig nem szívesen áldoznak a hosszú, mintegy tízéves megtérülésű repülőtéri beruházásokra.
Sármelléken állandó határátkelő működik
Holott ez még csak a fejlesztések első lépcsője lenne. Az új utasforgalmi terminál, a cargo-bázis, a megfelelő guruló utak kialakítása 2-3 milliárd forintba kerülne a schengeni normák teljesítésével együtt. A Balaton Airport Kft. első embere számára éppen ezért már az is nagy eredménynek számít, hogy 1999 óta áprilistól októberig Sármelléken állandó légi határátkelő működik, és az ezzel járó költségeket a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) magára vállalta. Az ügyvezető igazgató szerint ez önmagában évi 25-30 százalékos forgalombővülést biztosít Sármellék számára.
A GKM adatai szerint az ideiglenes határnyitás finanszírozása a vidéken működő két nemzetközi kereskedelmi repülőtér esetében minden évben több tízmillió forintot emésztett fel. Az idén például a sármelléki repülőteret 35 millió forinttal, a debrecenit 10 millió forinttal támogatják.
Az első fecskék
Simon Attila úgy tartja, a vidéki repülőterek fejlesztését sokáig akadályozta, hogy a tulajdonosok kizárólag az államtól vártak segítséget beruházásaik finanszírozásához. Az utóbbi hónapokban azonban részben önkormányzatok, helyi fejlesztési források, valamint külső befektetők bevonásával néhány repülőtéen jelentős beruházások indultak.
A pécs-pogányi repülőtéren például megkezdődött a közepes gépek fogadására alkalmas – első ütemben 1000 méter hosszú, teljes kiépülése után 1450 méteres -, szilárd burkolatú kifutópálya építése. Emellett néhány hete kapta meg a zöld jelzést a tervezett fejlesztésekhez a győr-péri repülőtér. A 4 millió eurós beruházáshoz az Európai Unió Phare-programja 2,2 millió euróval járult hozzá. A hiányzó összeget helyi fejlesztési forrásokból pótolják, illetve külső befektetők adják.
A győri Audi Hungária Motor Kft. 1 millió euróval segíti a szomszédságában lévő a repülőtér fejlesztését. Lőre Péter, a cég kommunikációs vezetője azonban fontosnak tartja, hogy szakembereik részt vesznek a beruházáshoz kapcsolódó mérnöki munkában is. Mint mondja, az Audi folyamatos forgalmat biztosít majd a most épülő új létesítmények számára. A tervek szerint az árutovábbítást továbbra is a vasútra bízzák, ám a társaság munkatársainak utaztatásában számít a győr-péri légikikötő szolgáltatásaira. Jelenleg a német autógyártó repülőgépei Bécsben szállnak le. Az új repülőtér megnyitása után viszont az Audi saját belső személyforgalma számára napi járatot indít Győr és Ingolstadt között.
Ki szavatolja a megtérülést?
A GKM-ben ezzel együtt elismerik: a vidéki repülőterek fejlesztését nem lehet kizárólag a helyi önkormányzatokra, illetve az üzemeltető vállalkozásokra bízni. Már csak azért sem, mert a nemzetközi példák lényegében egyértelművé teszik, hogy az évi 200 ezer utasnál kevesebbet kiszolgáló repülőterek működtetése külső támogatások nélkül, csak az alaptevékenység eredményeire alapozva elképzelhetetlen. Ugyanakkor a gazdaságos működést lehetővé tevőnél kisebb forgalmat lebonyolító, regionális feladatokat ellátó 7 vidéki légikikötő korszerűsítése összesen 14-16 milliárd forintot igényelne. Az ebből rá eső részt viszont nem minden repülőtér gazdája képes előteremteni.
A szaktárca vezető tanácsosa szerint az állam számos repülőtéri feladatot – például az üzemanyag-ellátást, a banki szolgáltatásokat, a vendéglátást – koncesszióba adhatna. Emellett különféle vagyonjuttatásokkal, fejlesztési támogatásokkal, adókedvezményekkel is hozzájárulhatna a repülőterek talpra állásához, egyelőre ugyanis a tulajdonosok számára gyakran a napi működés finanszírozása is gondot jelent. Mindez azonban csak szakértői elképzelés, nem kormányzati szándék.
