A Pénzügyminisztériumnak a lakástámogatási rendszer főbb hibáit részletező összeállítása szerint 2006-ra – változatlan rendszert feltételezve – a költségvetés lakástámogatásra fordított kiadásai 175,7 milliárd forintra nőnének.
A Pénzügyminisztérium szerint a jelenlegi konstrukciók anomáliáira világít rá az a tény, hogy az állami támogatás ellenére sem csökkent a lakásra várók száma, különösen az alacsony jövedelmű gyerekes családok körében.
Ugyanakkor egy minisztériumi főosztályvezető nettó átlagfizetésének megfelelő állami támogatáshoz jut minden hónapban az az ügyfél, aki olyan ingatlan építéséhez, vásárlásához igényli a hitelt, ahol a kölcsön összege is eléri a 30 millió forintot.
A rendszer nem képes kezelni azokat a helyzeteket, amikor a támogatásokat nem méltányolható lakáscélra, hanem luxusigények kielégítésére, esetleg befektetési szándékkal veszik igénybe – állapítja meg a tárca.
A kibocsátott jelzáloglevelek állománya névértéken meghaladta a 100 milliárd-, a jelzálog típusú hitelek állománya pedig megközelítette a 800 milliárd forintot tavaly év végén. A tárca összeállítása hozzáteszi: a gyors állománynövekedésben nagy szerepe volt annak, hogy a banki feltételek az ügyfelekért vívott harcban enyhültek, az elbírálás pedig gyorsult.
Az idei dinamikára jellemző, hogy 2003 első három hónapjában 144 milliárd forint értékű új lakáshitel szerződést kötöttek, ez mintegy 50 milliárd forintos havi bővülést jelez – áll a PM anyagában. Az elemzés megemlíti azt is, hogy a mai rendszerben jelentősen, 12 százalékról 6 százalék alá csökkent az ügyfelek kamat- és költségterhe, miközben a banki marzsok néhány százalékponttal emelkedtek.