A várakozások 18 milliárd forint körüli eredményről szóltak. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készített, konszolidált gyorsjelentés szerint az árbevétel 341,3 milliárd forint lett, 16 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az EBITDA 28,5 milliárd forintról 48,5 milliárd forintra nőtt. A Mol üzemi eredménye 12,2 milliárd forintról 28,3 milliárd forintra nőtt, míg a pénzügyi műveletek vesztesége az egy évvel korábbi 1,62 milliárd forintos veszteség után 9,042 milliárd forintot tett ki. A társaság gázüzletágának vesztesége 6,7 milliárd forintról 3,5 milliárd forintra csökkent elsősorban azért, mert a forint dollárhoz képesti erősödése ellensúlyozta a gázárak világpiaci emelkedését.
Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a jelenlegi olajár tendenciák előre vetítik, hogy az import gázár, legalábbis átmenetileg, tovább növekszik az év során. Mosonyi György vezérigazgató szerint kőolajárak világpiaci drágulása pozitívan befolyásolta a kutatás-termelés szegmens eredményét, míg a kedvező termék árrések több mint ellensúlyozták az erős forint negatív hatását a feldolgozás és kereskedelem szegmensben.
A magas jövedéki adó és a rendkívül hideg tél következtében a motorikus üzemanyag iránti kereslet visszaesett, és ez jelentkezett nagykereskedelmi és kiskereskedelmi eladások volumenében is. A petrolkémiai üzletet továbbra is kedvezőtlen iparági környezet jellemezte, de a szegmens üzleti eredménye javult, részben a működési költségek csökkenése miatt. A nem az alaptevékenységek közé tartozó Zsámbékgáz, MOL-Gáz, Turulgáz, Gerecsegáz és a DDGázban részesedések eladásával, a tranzakciók végleges zárását követően 40 millió dollár lekötött tőke szabadul fel.
