A júniustól hatályos „üvegzsebtörvény” két új feladatot ad: egyrészt felhatalmazza a számvevőket a költségvetésből származó kifizetések követésére, egészen a végfelhasználóig, függetlenül attól, hogy állami vagy magánvállalat jut-e az adóforintokhoz, illetve felkéri a szervezetet, hogy gondoskodjon a 200 millió forintnál nagyobb jegyzett tőkéjű állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottsági elnökeinek a jelöléséről.
“A törvény előkészítése során nem figyeltek eléggé arra, vajon valójában hány gazdasági társaságra terjed ki a törvény hatálya, mi legalábbis semmiféle előzetes felmérést nem ismerünk erről” – mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Mindenesetre halaszthatatlan feladattá vált a szóba jöhető cégek számbavétele, a szervezeti és személyi feltételek biztosítása, a szükséges adatvédelmi, adatkezelési felhatalmazások beszerzése, valamint az eljárási rend tervezetének kialakítása.
A következő „tisztújítási szezonig”, tehát legkésőbb a 2004 tavaszán esedékes közgyűlések előtt tudni kell, hogy a valószínűsíthetően több száz társaságot magában foglaló kör számára kik jöhetnek szóba mint alkalmas személyek. A „káderbankot” a számvevők pályázatok útján, a szakmai szervezetek, a kamarák által végzett előszűrés alapján fogják összeállítani, és az adatvédelmi törvény előírásait is figyelembe véve közzé is kívánják tenni.
