Az elkövetkezendő napokban nagyobb sebességre váltanak az Egyesült Államokban, a tavasz legfontosabb makromutatóit közlik. Szerdán az áprilisi kiskereskedelmi forgalom, valamint importár-index, csütörtökön a termelői árak múlt havi változása, továbbá ugyanazon időszak ipari termelésének mutatói jelennek meg, pénteken pedig az inflációs ráta, továbbá a Michigan Egyetem májusi fogyasztói bizalmi felmérése teszi teljessé a képet. Európában kedden a német ZEW üzleti bizalmi index, szerdán a brit munkanélküliségi ráta, pénteken pedig az eurózóna véglegesített áprilisi inflációs rátája okozhat meglepetéseket.
A hazai tőzsdézők mozgalmas hétnek néznek elébe: napokon belül lezárul az első negyedéves gyorsjelentések közlési szezonja. Hétfőn az Antenna, kedden a Démász és az Egis, szerdán a Synergon, illetve a TVK mellett a Matáv és az OTP, míg a csütörtöki zárónapon a Rába, a Zalakerámia, valamint a Mol közli eredményét.
Nem vágott kamatot a Fed
A Dow Jones kisebb javulással zárta a múlt hetet, a négy hete folyamatosan erősödő Nasdaq azonban több mint egy százalékkal javult. A Cisco kedden adta közzé gyorsjelentését, melyben a profit ugyan túltett a várakozásokon, de a közeljövőt tekintve nem túl fényes képet vetítettek előre a számok. A részvény ennek ellenére jelentős forgalom mellett emelkedni tudott, így magával húzta a technológiai szektort. 
A Wall Streeten éreztette hatását az amerikai kiskereskedelmi láncok bejelentése, mely szerint az áprilisi forgalom prognózisok alatt alakult. A Federal Reserve kedden a piaci konszenzussal egyezően nem módosította négy évtizedes mélyponton álló alapkamatát, ám úgy ítélte meg, hogy a gazdaság növekedésével gondok vannak. Pozitívumként értékelhető viszont a szolgáltatói szektor ISM bizalmi jelentése: emelkedni tudott, az utóbbi időben egyedüliként a nem fogyasztói hangulatmérők közül, meghaladva a piaci becsléseket is.
Az európai kamatok is maradtak
Európában is javultak az indexek, annak ellenére, hogy kiábrándító makroadatok jelentek meg a héten. A német ipar meglehetősen gyatrán szerepelt márciusban, erős csökkenést mutatott az ipari kibocsátás Nagy-Britanniában is. A munkanélküliség eközben ’98 decembere óta nem látott magasságba ugrott Németországban, a 10,7 százalékos ráta hét hónapos folyamatos növekedés eredménye.
A Bank of England májusi ülésén nem változtatott 3,75 százalékos alapkamatán. Az Európai Központi Bank is hasonképpen cselekedett, így az euró négyéves csúcsot döntve 1,15 dollár fölé emelkedett.
Az idei teljesítmény alapján a lista végén kullogó távol-keleti börzéken ezúttal szárnyaltak az indexek. Tokióban főleg a tőzsdeélénkítést célzó japán kormánytervek emelték az árfolyamokat.
Pénz- és állampapírpiac
Diszkont kincstárjegy aukciókat rendezett a múlt héten az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A háromhónapos diszkontból felajánlott 300 milliárdnyi papírra mindössze 39,4 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, az aukciós átlaghozam 4 bázisponttal 6,28 százalékra mérséklődött. Ugyanilyen mennyiségben bocsátottak ki a hathónapos kincstárjegyből is, 18 bázisponttal 6,45 százalékra emelkedő hozam mellett. A beérkezett ajánlatok értéke közelítette a 120 milliárd forintot. A leghosszabb, éves diszkontból meghirdetett 35 milliárd forint kevésnek bizonyult, a jegyzési szándék kiugró volt, nem sokkal maradt el a 150 milliárd forinttól. Az ÁKK végül 40 milliárd forintnyi papírt dobott piacra, 11 bázisponttal 6,42 százalékra emelkedő átlaghozam kíséretében.
Továbbra is lefelé mozogtak a másodpiaci hozamok. Elsősorban a leghosszabb lejáratokon mutatkozott erős esés. A DWIX-index 4 bázisponttal emelkedett (6,41 százalék). A forint erősödött a héten, a centrumtól számítva 11,3 százalékon zárt szerdán, míg a dollárral (213,2) szemben 2,6 százalékot erősödött nemzeti valutánk, s ezzel újabb négyéves rekordot döntött meg.
Térségünkben vegyesen szerepeltek a benchmarkok. Varsóban és Prágában felfelé mozogtak az indexek, a cseh piac értékmérője 2000 tele óta nem látott magasságba emelkedett. Moszkvában egy százalékot esett a tőzsdeindex, míg itthon a BUX kisebb csökkenést mutatott.
A Budapesti Értéktőzsde március elején még hétezer pont körül táncoló indexe mindössze 0,6 százalékos korrekciót hajtott végre, így továbbra is megbízhatóan 8000 pont felett mozog. A forgalom ugyanakkor a tavaszi felfutáskor tapasztaltnál jóval alacsonyabb volt: úgy tűnik, hogy a nagyobb élénkülést hozó profitrealizálás a gyorsjelentések tömeges megjelenéséig várat magára.
Az első fontos vállalati eredmény szerdán érkezett: a Richter messze várakozásokon felüli számokat közölt. A részvény pillanatnyi erősödésére eladásokkal reagáló befektetők jóvoltából azonban végül kisebb mínuszban zárta a hetet a gyógyszergyári papír. Kellemes meglepetéssel szolgált a napokban már-már internet-boomot idéző formában lévő Graphisoft.
A várakozásokat szintén jócskán túlteljesítő, erre az évre nyereséget előirányzó társaság részvénye közel 15 százalékot emelkedett, maga mögé utasítva a március eleje óta csak felfelé mozgó Borsodchemet. A vegyipari társaságon felül mindössze egy indextag tudott jelentősebb mértékben javulni, az Egis árfolyamán hét százalékot rántottak a spekulánsok. Kisebb emelkedéssel zárta a hetet az idő előtt „nyugovóra térő” Zalakerámia: papírjának kereskedése péntektől keddig szünetel, a kibocsátó kérésére.
Eközben erős forgalom kísérte a Pannonplast mélyrepülését. A papír a cég előző heti közgyűlése óta több mint tíz százalékot vesztett értékéből. Újfent száz forint felé vette az irányt a Humet, a Rába is megcélozta ezer forintos névértékét, mindkét papír négy százalékot meghaladó esést produkált. A BÉT legnagyobb forgalmú papírjai közül a Mol kisebb pluszban, az OTP – a bolgár privatizációs döntés ismételt elhalasztása mellett – elhanyagolható csökkenéssel, a Matáv viszont három százalék feletti eséssel zárta a hetet.
