Belföld

Újabb levél Brüsszelből – jön a védzáradék?

Rövidesen napvilágot lát az Európai Bizottság legújabb monitoring-jelentése, amely a csatlakozó országok által vállalt kötelezettségek (nem)teljesítését kritizálja.

Uniós hírforrásunk hétfői közlése szerint megeshet, hogy több tagjelölt társaságában rövidesen Magyarország is figyelmeztetést kap az Európai
Újabb levél Brüsszelből – jön a védzáradék? 1

Bizottságtól a mezőgazdaság terén vállalt kötelezettségei akadozó teljesítése miatt. Ha nem történik kedvező változás – írja a Bruxinfo -, egyáltalán nem zárható ki, hogy az állategészségügyi előírások végrehajtása terén tapasztalt hiányosságok miatt Brüsszel ősszel kénytelen lesz védzáradék bevezetését javasolni néhány csatlakozó országgal, köztük hazánkkal szemben.

A mostani jelentés a második eredményjelző lesz, az elsőt még márciusban készítette el az Európai Bizottság. Annak folyományaként Günter Verheugen bővítési biztos Szlovénia kivételével minden csatlakozó országnak figyelmeztető levelet írt, emlékeztetve őket lemaradásukra egyik vagy másik területen. (Olvassa el erről szóló írásunkat: Levél Brüsszelből – írásos intés a tagjelölteknek >>)

Megfigyelés, záradék

Bár korábban nagy visszhangot kaptak és így a nagy nyilvánosság előtt is ismertté váltak a tagjelöltekkel szemben, illetve a tagok megnyugtatására bevezetett “biztonsági szelepek”, emlékezzünk meg róluk ismét, röviden. A monitorrendszert és a biztonsági záradékok intézményét az Európai Bizottság alkalmazza a tagjelöltekkel szemben a taggá válás időpontjáig. Az ellenőrzésre azért van szükség, hogy kiderüljön, ha valamely csatlakozó állam késlekedik a kötelezettségvállalások teljesítésével. Ha a bizottság veszélyt észlel, figyelmeztető levelet küld a tagjelölt országok vezetőinek (ahogyan tette ezt március elején), valamint a tagállamok szakértőinek bevonásával folyamatosan konzultál a kérdésről. A bizottság hat hónappal a csatlakozás előtt ad átfogó jelentést a tagjelöltekről. További biztonsági szelep a védzáradékok intézménye, amelynek „általános gazdasági” verzióját az esetlegesen fellépő súlyos problémák megelőzésére vagy kezelésére hozták létre, és amelyek életbe léptetéséről a tagállamok kérésére a bizottság dönthet.

Intézményrendszer és állategészségügy


A legújabb monitoring-jelentés először veti alapos elemzés alá a jövendőbeli tagok mezőgazdasági felkészülését, különös tekintettel a közösségi támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kiépítésére és az állategészségügyi-fogyasztóvédelmi normák átvételére és gyakorlati végrehajtására. A tagállamoknak átadandó jelentés a bel- és igazságügy kivételével lényegében az összes korábbi tárgyalási fejezetre kiterjed.

Az aggodalom egyik fő forrása minden jel szerint az, hogy a tagjelöltek többsége késésben van egy sor állategészségügyi előírás saját jogrendszerébe való átültetésével, illetve a már átvett szabályok végrehajtásával. Magyarország, szakértők szerint számos, állategészségügyet érintő miniszteri rendelet elfogadásával, illetve módosításával adós még.


A Brüsszel által felrótt hiányosságok közé tartozik a vörös húsokat feldolgozó vágóhidakra és húsipari létesítményekre vonatkozó fontos előírások vontatott átvétele és végrehajtása. A szivacsos agyvelőgyulladás – más néven kergemarhakór – megelőzésével kapcsolatos uniós intézkedések átvételénél és végrehajtásánál is késlekedés, kivárás tapasztalható. A bizottság állategészségügyi szerveinek magyar BSE-ellenes intézkedésekről készült jelentése diplomaták szerint meglehetősen negatív következtetésre jutott.


Brüsszelnek annak ellenére is fenntartásai vannak, hogy a hazánkban eddig az uniós normákkal összhangban végrehajtott 80 ezer szűrőteszt közül egy sem hozott pozitív eredményt, tehát Magyarországon eddig egyetlen kergemarhakóros esetet sem észleltek. A bizottság sokkal jobban meg lenne győződve erről, ha a magyarok minden BSE-vel kapcsolatos megelőző intézkedést alkalmaznának.

A lengyel szavazás miatt késhet

Bár erről egyelőre nincs döntés, jól értesült források arra számítanak, hogy Brüsszel – a közelgő, június elején esedékes lengyel csatlakozási népszavazásra való tekintettel néhány héttel később – újabb figyelmeztetésnek szánt leveleket küld majd ki a jövőre csatlakozó országoknak. “Nem lennék meglepve, ha a levelek 15-20 napot késnének” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban a Bruxinfónak egy nevének elhallgatását kérő diplomata. Illetékesek szerint ezúttal több észrevételre számíthatnak a tagjelöltek, mint márciusban, ami elsősorban azzal áll összefüggésben, hogy rohamosan fogy a belépésig hátralevő idő. “Kezdünk valóban aggódni” – mondta egy brüsszeli szakértő.

Magunkat büntetjük


A másik problematikus terület az uniós elvárásoknak megfelelő intézményrendszer kiépítése. A dolgok jelen állása szerint Magyarország és számos más csatlakozó állam mind a két területen elmarasztalásra számíthat. Következményeit illetően ugyanakkor a két lehetséges “intő” – amelyről még nem született döntés – eltér egymástól.

A közegészségügyet közvetlenül érintő állategészségügyi vállalások elhanyagolása a későbbiekben akár a belső piaci védzáradék bevezetését is maga után vonhatja. Az intézményi felkészülés lassúságával és az ezzel járó támogatásvesztéssel viszont a tagjelöltek önmagukat büntetik.

Döntöttek az összevonásról 

Arról már döntés született, hogy a jelenlegi rendszerben agrártámogatási-kifizetési hatáskörrel felruházott két intézményt, az Agrárintervenciós Központot (IK) és a SAPARD-ügynökséget összevonják. Az új kifizető ügynökség három különböző típusú agrártámogatási forma intézéséért és működtetéséért lesz felelős: a piaci támogatásokért (a közvetlen kifizetések is ide tartoznak), a strukturális alapoknak megfelelő vidékfejlesztési és a klasszikus mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatásokért. 

Kifizet az ügynökség?

Bár védzáradék emiatt nem születhet, a magyar kormány az uniós agrártámogatásokat menedzselő intézményrendszer létrehozásában való késlekedése miatt is fejmosásra számíthat az Európai Bizottságtól. A problémák “epicentruma” brüsszeli források meglátása szerint annak a kifizető ügynökségnek a lassú felállítása, amely valamennyi agrártámogatás (piaci és vidékfejlesztési) menedzseléséért és kedvezményezettekhez való eljuttatásáért felelős lesz a csatlakozás után.

Bár bizonyos elképzeléseket már léteznek, EU-diplomaták szerint még mindig nem világos a jövőbeli agrárkifizető ügynökség struktúrája, a felelősségi területek megoszlása és a vezető posztok betöltése. Brüsszelben nem titkolják, hogy növekvő aggodalommal szemlélik a hiányzó döntések halogatását. Kevesebb, mint 12 hónap van hátra a csatlakozásig és Magyarország a SAPARD-programmal egyszer már bizonyította, hogy a mezőgazdasági intézményépítés nem tartozik az erősségei közé – vélik illetékesek.


A témában otthonosan mozgó szakértők szerint az intézményi háttérnek, jelen esetben az agrártámogatások középpontjában álló kifizető ügynökségnek idejekorán fel kell állnia ahhoz, hogy később éles helyzetben elkerüljék a nagy hibaszázalékot. Az Európai Unió a kifizető ügynökség felállításába elvileg nem szólhat bele, de utólag ellenőrizni fogja a kifizetések szabályszerűségét, és visszakérheti a rendellenesen átutalt pénzeket. Név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint, ha csak nem történik gyors fordulat, reális a veszélye annak, hogy Magyarországnak pénzbe kerül majd a mostani késlekedés.


Megfigyelők szerint biztatóbban áll a helyzet a közvetlen kifizetések jogosságának ellenőrzésére hivatott Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IACS) létrehozásával. Magyarországnak immár az év végéig precíz lépésekre lebontott menetrendje van az intézmény felállítására. Az IACS része a kifizető ügynökség, a gazdaregiszter, egy parcellaazonosítási és egy állat-nyilvántartási rendszer. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy egy ponton az integrált rendszer létrehozása is megakadhat, ha a kifizető ügynökség függőben lévő ügye nem mozdul előre.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.