Belföld

Jövedelemkutatás

A leggazdagabb irányítószám-körzetekben az egy főre jutó jövedelem az átlag több mint másfélszerese, a legszegényebb körzetekben viszont csak fele, derül ki a CID országos jövedelem kutatásából.

A népesség egy ötödét adó leggazdagabb irányítószám-körzetekben az egy főre jutó adózott jövedelem az átlag több mint másfélszerese, a legszegényebb körzetekben viszont csak az átlag fele, derül ki a CID 2001 évi végleges és 2002 évi előzetes országos település- és irányítószám szintű jövedelem kutatásából.
Az ország népességének tiszta nomináljövedelme 2001-ben több, mint 5300 milliárd Ft volt, 10%-kal több, mint 2000-ben. Az ország népességét irányítószám-körzetenként vizsgáltuk. Ezzel a területi jövedelemmegoszlás hasonlóbb lélekszámú csoportok szerint vizsgálható.
Az alsó három jövedelmi ötödbe eső irányítószám-körzetekben az egy főre jutó adózott jövedelem kevesebb az országos átlagnál, rendre az átlag 52%, 74% és 95%-a. A két felső ötödben ezzel szemben az átlagjövedelem az országos átlag 116 illetve 163%-a. A legszegényebb, legalsó jövedelmi ötödbe tartozó irányítószám-körzetek népességének egy főre jutó havi adózott átlagjövedelme 2001-ben 15 861 Ft volt, ez 2000-hez viszonyítva 21%-kal nőtt. A leggazdagabb, legfelső jövedelmi ötödbe tartozó irányítószám-körzetekben az egy főre jutó havi adózott jövedelem 49 563 Ft-ra emelkedett, ez csak 16%-os növekedés. Ilyen módon az országos átlaghoz viszonyított területi jövedelmi olló némileg kisebbre csukódott, miközben abszolút értelemben tovább nyílt.
2001-ben a legmagasabb volt az egy főre jutó tiszta átlagjövedelem az 1025-ös körzetben 121 066 Ft/fő/hó. A 2000. évben is ez volt a legmagasabb jövedelmű irányítószám körzet, 112 428 Ft/fő/hó tiszta jövedelemmel, azaz egyetlen év alatt 8 638 Ft-tal, a megelőző évi 28%-ával nőtt. Az éves növekedés az országos éves növekedésnél magasabb. Részletek: www.cid.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik