Belföld

Magyarország – a PC nélküli mobiltársadalom

A romáknak nincs számítógépük, a hatvan éven felüliek sem nagyon használnak PC-t, a menedzserek pedig otthon interneteznek – derült ki egy szociológiai tanácskozáson.

Az internethasználat, a személyi számítógépek és a mobiltelefonok elterjedtségét, az információs társadalom magyarországi helyzetét elemezték az elmúlt napokban tartott műhelytanácskozáson a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem gazdaságszociológiai tanszékének kutatói és meghívott előadói.

Lemaradtunk 

A legfontosabb megállapítások közé tartozik az, hogy Magyarországon az internetes hozzáférés rendkívül alacsony szintű (még nemzetközi összehasonlításban is). Ez elsősorban az 1998 és 2001-2002 közötti folyamatok miatt alakult így. Magyarország ugyanis korábban a térség éllovasai közé tartozott, mára viszont – mint az Futó Péter előadásából kitűnt – a mobilellátottságot leszámítva szinte minden mutatóban az utolsók közé, illetve a középmezőny hátsó felébe tartozunk. Így tehát Futó szerint megalapozottak azok a kormányzati dokumentumok, amelyek a brüsszeli, európai uniós szervezetek számára készültek: Magyarországnak valóban szüksége van a felzárkózásra ezen a területen, ahol Kelet-Európában Szlovénia és Észtország tekinthető ma már éllovasnak. 

Hétszázalékos az otthon internetezők aránya

A tanácskozást annak kapcsán rendezték, hogy elkészültek azok a kutatási beszámolók és dokumentumok, amelyek több felmérés tapasztalatait összegezték. Egyrészt Kaposvár környékén, a somogyi megyeszékhely körüli kistérségben végeztek különböző vizsgálatokat a kutatók, másrészt a TÁRKI Omnibusz-felmérését, illetve egy tíz kelet-közép-európai országra kiterjedő nemzetközi vizsgálat eredményeit használták fel a szociológusok.

A kutatási beszámolók számos kérdésben tártak eredményeket a nyilvánosság elé. Így például kiderült, hogy Magyarországon a lakosság több mint egynegyede (26,4 százaléka) fér hozzá számítógépekhez. Füleki Dániel szerint otthon azonban csak 18,8 százaléknak van PC-je. Ugyancsak fontos, hogy az internethez összességében a lakosság 15 százaléka fér hozzá, otthonában viszont csak 6,7 százaléka.

A menedzser otthon internetezik

 

Érdekesség, hogy az állami, önkormányzati vállalatoknál (MÁV, BKV) dolgozók nagy része nem jut munkahelyén internethez, erre csak otthonában van lehetősége. Ugyancsak „hazulról” interneteznek a vállalatvezetők és a vállalkozók.
A lakosság jelentős részének az internethozzáférést a Teleházak teszik lehetővé a kistérségekben. Ugyanakkor a Teleházak közösségformáló erejéről megoszlottak a vélemények a kutatók, így Siklós Viktória és Sztárayné Kézdy Éva között. 

Sokan nem tudják, mi az az internet

Az információs társadalom fejlettsége természetesen régiónként is különböző. Aligha meglepő, hogy Budapestnek a legjobbak a mutatói, ugyanakkor az Észak-Alföld régiója (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) ellátottsága a legrosszabb.

Ami az etnikai vizsgálatokat illeti, a cigány lakosság körében a számítástechnikai kultúra elterjedése nem is volt mérhető. Ez azt jelenti, hogy a részletes kutatásokban és az országos adatokban egyaránt rendkívül alacsony volt a PC-ellátottság a romák körében.

Az országos adatokat a kaposvári helyi jelenségek árnyaltabban is kifejezik. A helyi vizsgálatok során (amelybe a néprajzos eljárások, így a falukutatás leghagyományosabb módszerei is beletartoztak), kiderült, hogy az internet terjedésének legfőbb gátja természetesen a magas költség.

Ugyanakkor az emberek nagy része érdeklődik az internet iránt. Akik elutasítják, illetve negatívan vélekednek róla, azok elsősorban olyanok, akik csak hallottak erről, de még sohasem használták. Siklós Viktória ennek kapcsán rámutatott arra is, hogy a kistérség lakói közül 11,7 százalék nem is tudta, mi az az internet.

A mobilokat szeretik

Érdekes véleményekre hívta fel a figyelmet a kutatók közül Sztárayné Kézdy Éva: szerinte az olyan eszközökről, amelyekkel a lakosság jelentős része már rendelkezik, sokkal pozitívabb a kép. Így a mobiltelefonról kedvezőbben vélekedtek a megkérdezettek. Különösen a több műszakban vagy más napszakokban dolgozó családtagok dicsérték ezeket az eszközöket. A mobilok a korábbi „cetlizést” váltották fel, némileg személyesebb formában. Az is kitűnt a válaszokból, hogy míg a mobilokat munkahelyen is sokszor használják, az SMS-ek szinte csak személyes célokat szolgálnak.  

Falukutatás az IT-korban

Nagy Beáta az internetezés nemek és kor szerinti megoszlását vizsgálta. Mint kiderült, a férfiak és a nők nagyjából azonos mértékben használják ezt az információforrást, illetve a számítógépet általában.

A különbségek természetesen inkább a korosztályok között mutatkoznak. Míg a 19 éven aluliak döntő többsége ért a számítástechnikai eszközökhöz, addig a hatvan éven felülieknél ez fordítva van, többségük nem használja az infomációtechológiai eszközöket. A választóvonal egyébként a harminc év alattiaknál húzódik, náluk még 66 százalékos a tudás elterjedtsége, tehát ők még egyáltalán nem tekinthetők lemaradottaknak. Ugyanakkor csupán a lakosság egynegyede érdeklődik a távmunka iránt – ami, tegyük hozzá, a számítógépek 18,8 százalékos országos elterjedtsége miatt érthető is.

A konferencia egyik érdekessége volt Letenyei László, Siklós Viktória, Eranus Eliza és Láng Sarolta beszámolója. Ők hagyományos falukutatást és szociológiai elemző módszereket párosítottak. Ebből – és Lőrincz László előadásából – kiderült, a kaposvári kistérségben még egyáltalán nem mondható el, hogy a számítógépek elterjedtek volna. A korábbi mintához képest 30-ról 32 százalékra ugrott a számítógéppel rendelkezők aránya, s ez még kedvezőnek is mondható, hiszen a válaszadók nyilvánvalóan nem tükrözik az országos átlagot.

Ugyanakkor a terjedés nem a hagyományos faluszerkezettel, a falusi társadalmi kapcsolatokkal magyarázható, hanem külső tényezőkkel. A családok nagy részénél ugyanis azért fordul elő számítógép, mert a gyerekek iskoláztatása megköveteli. A 14-15 éves gyerekek családjában 66 százalékos a PC-ellátottság. A számítógépet vásárlók több mint hatvan százaléka a tanulással, illetve gyermekei esélyegyenlőségének biztosításával magyarázta, hogy PC-t vett.

Ugyancsak fontos tényező a PC-k terjedésében a munkahelyek elvárása. A számítógépek terjedése tehát nem a hagyományos falusi viszonyokhoz alkalmazkodik, hanem a külső kihívásokhoz – állapították meg a kutatók.


Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2019. február 15.
Kamaraterem a Nemzeti Táncszínház új épületében a fővárosi Millenáris parkban 2019. február 15-én. Az új kulturális intézményt ezen a napon ünnepélyesen adják át, a nyitógálával megkezdődik a 2019-es Budapest Táncfesztivál.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.