A francia lap Litvánia esetét említi -, amely újabb atomerőművet építene az Ignalián kívül, amelynek bezárását az EU ismételten kérte, – ám több más ország is joggal vethet számot az unió tagországainak neheztelésével. Az EU tagok kormányai határozottan kérték a volt szovjet tömb országait, hogy állítsák le mindazoknak az atomerőműveknek a működését, amelyek nem felelnek meg az uniós biztonsági követelményeknek.
A kozlodui atomerőmű 1-es és 2-es számú reaktorainak leállítására, és 2006-ig további két atomerőmű bezárására tett ígéretét követően Bulgária most egy újabb erőmű építését tervezi.
“Mi több, a tizenhét évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófa áldozatai – Ukrajna és Fehéroroszország – is új reaktorok építését fontolgatják”, tájékoztat a Le Monde, hozzátéve, hogy Románia nem tett le a korszerű kanadai technológiára tervezett csernavodai erőmű felépítésének szándékáról.
Mindezek ellenére Bulgáriának jóváhagytak egy 240 millió eurós első Euratom-kölcsönt a kozlodui, aránylag újabb, 5-ös és 6-os reaktor korszerűsítésére, s a második pénzcsomag is biztosnak látszik. Romániának szintén jó esélyei vannak arra, hogy Euratom-támogatást kapjon a csernavodai atomerőmű felépítéséhez.
A Le Monde elemzője arra a következtetésre jut, hogy a kelet-európai tagjelöltek atomerőmű-építési láza csupán álarc – ezek az országok tulajdonképpen ily módon próbálnak további uniós pénzalapokhoz, illetve Euratom-támogatásokhoz jutni. Amúgy az Euratom hitelei – Németország nem kis bosszúságára – az idén kétmilliárd euróval növekednek.
