Belföld

Befektetésajánló – mi változott?

Szerdán lezárul a tőzsdei társaságok közgyűléseinek időszaka. Az utolsó napon még lehetnek meglepetések, különösen a Pannonplastra érdemes odafigyelni.

Az első negyedéves gyorsjelentések közlési határidejéhez mindössze két hét van már hátra. Az első fecskék már meg is jelentek. (A NABI részvénye kedden öt százalékot zuhant a tőzsdén az első három hónap jelentős vesztesége miatt.)

Az elmúlt napokban még inkább más események voltak hatással a börzére. Szerdán zárul a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok éves rendes közgyűléseinek időszaka. Nem történt ezúttal semmi eget rengető, de a szezon utolsó napja még hozhat meglepetést.

A nap témája

 

A szerda minden kétséget kizárólag a Pannonplastról fog szólni. A tulajdonosi struktúra tavaszi átrendeződése nyomán három csoport alakult ki, szándékaik egyelőre nem ismeretesek. Mindenesetre a Pannonplast menedzsmentje – mely bizonyosan ki lesz téve a támadások kereszttüzének, főleg a balul sikerült tavalyi gazdálkodási év miatt – április közepén értékesítette saját részvénycsomagját, melynek birtokosa várhatóan fel is bukkan. További érdekesség, hogy a részvénykönyv zárása előtt hatalmas forgalmat bonyolítottak le a tőzsdén a műanyagipari társaság papírjaival, erősen emelkedő árfolyam mellett, a szavazati jog szerzésének utolsó napja óta pedig már pang a papír piaca.  

Kiszámítható nagyok

A legnagyobb kapitalizációjú társaságok közgyűlése szokásosan egyhangúan zajlott. Egyedül az 55 forintos osztalékot fizető Mol részvényesi találkozóján merültek fel érdekes kisrészvényesi hozzászólások, ahogy azt az elmúlt években már megszokhattuk. A Richter közgyűlésén vita nélkül jóváhagyták az igazgatóság 330 forintos osztalékjavaslatát. Ez különben elég konzervatív növekedést jelentett az előző évben fizetett osztalékhoz képest. Az igazgatóságot ezenfelül a jegyzett tőke három százalékáig történő saját részvényvásárlásra is feljogosították.

Az elmúlt éveknél bőkezűbb volt részvényeseihez a Matáv, bár a 18 forintos fizetendő osztalék távolról sem nevezhető csalogatónak. Mindenesetre a főtulajdonos Deutsche Telekom minden alkalmat megragad, hogy részesedéseiből jelentős kifizetéseket kipréselve kievickéljen adósságcsapdájából, erre pedig a Matáv macedón leányvállalata látszik a legalkalmasabbnak.

Banki lépések

Rövid ideig tartott csak a „felháborodás” az OTP részvényeseinek körében, miután a bank bejelentette, hogy idén eltekint a nyereség szétosztásától. Az akvizíciókra való tartalékolás meggyőző érvnek bizonyult a piac számára is, így az OTP közgyűlése csendben zajlott, a befektetők szeme inkább keletre, a bolgár bankprivatizációra irányult, igaz, egyelőre eredménytelenül.

Lépett viszont az Inter-Európa Bank meghatározó tulajdonosa. A nyilvános vételi ajánlattal nyeregbe került Sao Paolo ezúttal még az ajánlattételt megelőző tulajdoni hányadával szavazott (többek közt az 50 forintos részvényenkénti osztalékról). Módosították a bank alapszabályát: a kivezetés innen kezdve akkor lehetséges, ha valamelyik befektető kötelezettséget vállal vételi ajánlat kiírására. A közeli jövőben ez aligha történik meg, mivel később jóval alacsonyabb áron készülhet felajánlás.

Van, aki őszig vár

 

A közgyűlési szezon osztalékdöntéseiből két technikai jellegű esemény emelhető ki. Az egyik a Globus nevéhez fűződik, a társaság két részletben fizeti jelentős, névértékre vetítve 40 százalékos, azaz 100 forintos osztalékát. Az első kifizetés (62,5 forint) május végén, a fennmaradó összeg kiutalása október elején esedékes. A társaság így tulajdonképpen mentesül egy nagyobb pénzügyi kiadástól, és nem is szenved el látványosabb esést a részvénycsere nyomán kialakuló alacsonyabb árfolyamból adódóan. Némi meglepetésre osztalékfizetésről határozott a Pannon-Flax is, ám a részvényesek nem a szokásos nyári időszakban jutnak majd pénzükhöz, hanem csak novemberben várható az összeg megérkezése a számlákra. 

Osztalékfizetések

Teljes nyugalomban zajlott az áramszolgáltatók tulajdonosainak ülése, a meghatározó pozícióban ülő nagyrészvényesek megszavazták a szokásosan magas osztalékot, a Démász 1111 forintot, az ÉDÁSZ 1000 forintot fizet papíronként, ami a cégek eredményének kilenctizedét teszi ki. A Titász részvényesei eközben 740 forint kifizetéséről döntöttek.

Szinte az utolsó napig kivártak a Borsodchem vezetői az eredményfelosztási javaslatukkal. A szerdai közgyűlésen végül 220 forintos osztalék kifizetése a „tét”. Ezzel szemben a TVK közgyűlésén nem szavaztak osztalékról, ahogyan a Rába, a NABI, a Danubius, illetve a Zalakerámia részvényesi gyűlésén sem.

Az elmúlt tizenkét hónapban – rekordnak számító – hat közgyűlést rendező Zalakerámia múlt hétre összehívott ülése csak másodszor bizonyult határozatképesnek, mivel az új nagytulajdonos Intergazprom szavazati jogát a PSZÁF felfüggesztette, míg a társaság nem áll elő a törvényileg meghatározott nyilvános vételi ajánlattal, vagy nem csökkenti részesedését a csempegyártóban.

A Graphisoft amszterdami találkozóján a frankfurti tőzsdéről való kivezetés részvényesi jóváhagyása számított lényeges momentumnak. Első nekifutásra eredménytelennek bizonyult a Synergon közgyűlése, az „esőnapot” értelemszerűen szerdára tűzték ki, ugyanúgy, mint a Humet esetében.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.