Belföld

Tőzsdeközgyűlés – leszavazták az igazgatóságot

admin

2003. 04. 29. 11:11

A menedzsment nem kap részvényopciót, a tulajdonosok viszont osztalékot igen. Izgalmas napirendi pontokkal és szolid csatározások kíséretében zajlott le a BÉT Rt. közgyűlése.

Történelmi eseménynek nevezte Jaksity György, a BÉT Rt. elnöke a Tőzsde idei közgyűlését az azt követő tájékoztatón, mivel a mostani volt az első

tulajdonosi fórum részvénytársasági formában. Történelmi esemény volt abból a szempontból is – tehetjük hozzá -, hogy ez volt az első közgyűlés, amelyen az igazgatóság érdemi javaslatait szinte kivétel nélkül leszavazta a részvényesek többsége.

Nem fogadták el például a menedzsment ösztönzését szolgáló részvényopciós programot, illetve az ennek alapját képező saját részvény visszavásárlási felhatalmazást, viszont kiharcolták a nyereség teljes mértékű kiosztását, ami részvényenkénti 11 forintos osztalékot jelent. Nem „ment át” maradéktalanul a tulajdonosok egy csoportjának részéről érkező „transzparencia javaslat”. De hát maga a közgyűlés is évek óta a sajtó előtt bezárt ajtók mögött zajlik.

Homályban a tulajdonosi kör

 

Az utóbbi időben igen sok mozgolódás történt a BÉT Rt. tulajdonosi körében: Jaksity György elmondása szerint az rt.-vé alakulást megelőző hónapokban mintegy 30, az átalakulást követő időszakban pedig további 25 százaléknyi részvénypakett cserélt gazdát. Az aktuális állapotra ugyanakkor legfeljebb a közzétett változásokból lehet következtetésekkel élni (például arra, hogy több részvényes, illetve részvényesi csoport, mint a BAAL Kft, vagy az Arago-Amida csoport tulajdona megközelíti az alapító okiratban ezúttal is helyben hagyott maximális 10 százalékot.) A tulajdonosi szerkezet átláthatóságára irányuló javaslat azonban megbukott, miután a részvényesek most sem szavazták meg a bejelentési kötelezettséget. A gazdát cserélt részvényekről ugyanakkor önként lehet értesíteni a BÉT-et, amely ezeket az információkat köteles is közzétenni, de a pontos felállásról csak a részvénykönyv adhat hiteles felvilágosítást. Ezt viszont a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében csak a részvényesek elé tárhatja a társaság, vagyis nem kötelezhető arra, hogy a széles publikum előtt is ismertté tegye. Mindazonáltal a Tőzsde vállalta, hogy havonta, illetve legalább a közgyűlések előtt felteszi honlapjára az aktuális struktúrát.  

Visszavert javaslatok: nem lesz részvényopció

Információink szerint számos kérdésben heves vita bontakozott ki a részvényesek csoportjai és a BÉT Rt. menedzsmentje között. A leginkább vitatott javaslat a vezetőség ösztönzési rendszeréhez kapcsolódott, s végül fenn is akadt a tulajdonosok ellenszavazatainak hálóján. A program különösen előnyös lett volna az abban résztvevőkre (az igazgatóság tagjaira, a vezérigazgatóra és helyetteseire) nézve, miután egyszerre tartalmazott – öt éven belül érvényesíthető – vételi és eladási opciót is. A vételi opció lehívásának időpontjában (amikor a piaci ár nyilván magasabb a lehívási árnál) a jogosult újabb, ezúttal eladási opcióhoz jutott volna, amit akár azonmód érvényesíthetett volna (amennyiben a lehívási ár magasabb az aktuális piaci árnál).

Az ösztönzéshez szükséges összesen 540 ezer részvény előteremtését két forrásból képzelte el a javaslattevő menedzsment. Egyrészt saját részvény vásárlásból (legfeljebb az alaptőke 10 százalékának mértékéig), másrészt alaptőke-emelésből. Az igazgatóság felhatalmazást kért a közgyűléstől a saját részvények visszavásárlásához, ám az egyszerű többséget sem kapta meg. Ennek híján viszont – Jaksity György szavaival élve – „elszegényedett” az opciós program, és maga az igazgatóság döntött visszavonásáról.

A BÉT működésének átláthatósága érdekében tett részvényesi javaslatok felemás sikert hoztak, és nyilvánvalóvá tették: pusztán attól, hogy a tőzsde mint piac a lehető legnagyobb transzparenciával próbál tevékenykedni, ugyanez nem vonatkozik a BÉT-re mint társaságra.

Leszavazták például a közgyűlés nyilvánossá tételét, de jóváhagyták a legfontosabb gazdálkodási adatok rendszeres közzétételét. A kompromisszumos megoldás értelmében félévente kerülnek fel a főbb számok a BÉT honlapjára.

Nem megy tőzsdére a Tőzsde

 

Ami az idei esztendőt illeti, Horváth Zsolt vezérigazgató elmondta, igen konzervatív bevételekkel és visszafogott (az azonnali piacon napi hatmilliárd forintos) tőzsdei forgalommal kalkulálva mintegy 156 millió forintos veszteség várható. A tőzsdei tevékenység árbevételét 1,44 milliárd forintra tervezik (2002-ben 1,384 milliárd volt). Adózni egyébként a Tőzsdének majd akkor sem kell, ha netán profitábilis lesz, hiszen 2006-ig teljes adómentességet élvez. A BÉT Rt. papírjainak tőzsdei bevezetése egyelőre nincs napirenden, Jaksity György szerint ehhez most a Tőzsde sem tőkehelyzetét (tavaly év végén saját tőkéje 4,63 milliárd forint volt), sem profitkilátásait illetően nem kellőképpen nagy, illetve stabil. 

Osztalék első ízben

A múlt évről készített beszámoló elfogadása vita nélkül lezajlott, egyedül a nem várt nyereség felosztására tett javaslat alakult a tervekkel ellentétesen. A 2001-es 72 millió forintos veszteség ugyanis 2002. végére váratlanul 59 millió forintos nyereségbe fordult, így tulajdonosi felvetésre végül részvényenként 11 forintos osztalék május 28-án történő kifizetéséről (a teljes profit felosztásáról) határoztak a tulajdonosok. Ez szemben állt az igazgatóság osztalékfizetés nélküli javaslatával, amelyet a cég zavartalan működéséhez, a fejlesztésekhez, illetve a nemzetközi együttműködések megvalósításához szükséges fedezettel indokoltak.

A múlt év egyébiránt két fontos periódusból tevődött össze, az rt.-vé alakulás előtti és az azutáni időszakból. Az előbbi hat hónap a gazdálkodás szempontjából kedvezőbb volt: június végén még 122 millió forintra rúgott az adózott eredmény, amit a második félév magasabb költségtételei (elsősorban a tetemesebb értékcsökkenési leírás) nyomán „összehozott” 63 milliós veszteség húzott vissza. Ezzel együtt kellemes meglepetésként értékelte az éves számokat a menedzsment, mivel korábban több száz milliós negatívumra számítottak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.