Az ÁSZ-nak az áfa-visszaigénylési rendszer ellenőrzéséről szóló vizsgálati jelentése szerint létre kell hozni a kiutalás előtti ellenőrzés egységes kiválasztási rendszerét, és ki kell alakítani az utólagos ellenőrzésre történő kiválasztást támogató egységes számítógépes rendszert, amely figyelembe veszi az ellenőrzés kockázati tényezőit és megfelel az objektivitás követelményeinek.
Az ÁSZ megállapítja: az adóhatóság a jogszabályokban meghatározott feladatainak eleget tesz, belső szabályzatait az áfa-visszaigénylésekre vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban fogalmazta meg.
A számvevők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az APEH az ellenőrzések főbb célkitűzéseit rögzítő közép-, illetve hosszú távú stratégiával nem rendelkezik. Az ellenőrzések fő irányvonalát az éves feladattervében rögzíti, erre épül az “ellenőrzési irányelv”, amelyet a Pénzügyminisztérium hagy jóvá.
A feladattervben és az ellenőrzési irányelvben megfogalmazott célkitűzések, prioritások és feladatok azonban nincsenek összhangban az érdekeltségi rendszerrel. Az átlagos ellenőrzöttségi szint adóalanyi körönként eltérően alakult.
A 2001. évi adatok azt mutatják, hogy az APEH az utólagos helyszíni ellenőrzésekkel átlagosan 35 évente jut el minden egyes működő áfa-adóalanyhoz. Ezen belül jogi személyiségű gazdasági szervezetekhez 16,3 évenként, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokhoz 46,3 évente, költségvetési szervezetekhez 11 évente, egyéni vállalkozókhoz 58 évente.
Az ellenőrzöttségi szint fokozásával az adózási fegyelem javulása, ezáltal az önadózásból származó önkéntes befizetések, és így a költségvetési bevételek növekedése lenne elérhető.
