Belföld

OTP-Erste harc: nagy a tét

admin

2003. 04. 15. 10:24

Nagyot nyerhetnek és nagyot is bukhatnak az OTP-részvényesek attól függően, hogy ki veheti meg a bolgár DSK Bankot, amelyre az Erstének is legalább annyira fáj a foga. Az eladó még kéreti magát.



 Mi van, ha mégsem nyer?

A bolgár privatizációs szervezet halogató döntése mindenképpen elgondolkodtató, és akár aggódásra is okot adhat. Noha a piaci szereplők körülbelül 80:20 arányban az OTP-t tartják befutónak, érdekes elgondolkozni azon is, mi történne, ha mégis az Erste aratná le a babérokat? A befektetők ezt egyértelműen csalódásként élnék meg, hiszen az általuk is támogatott regionális stratégia megvalósíthatósága kérdőjeleződne meg. Bulgária és épp a DSK Bank az, ami a legnagyobb reményekkel kecsegteti az OTP-t, ehhez fogható lehetőségek jelen pillanatban nincsenek a régióban. (Romániában csak egy igen költséges zöldmezős beruházás jöhetne szóba, a szerb piac túl kicsi, Ukrajna pedig túlságosan rizikós.) Az egyelőre kérdéses, hogy mennyire épült be az OTP részvények árába a bankra nézve kedvező döntés, így azt is nehéz megjósolni, hogy mennyivel esne vissza a bankpapír kurzusa. Zékány András, az ING elemzője szerint rövid távon egy 3-5 százalékos süllyedés elképzelhető, de a piac időnként túlreagálhatja az ilyesfajta fordulatokat (mint ahogy az az Egis esetében is történt a deramciclane-kutatás kudarcakor). Mindenesetre a tőzsdézők most óvatosak, a kereskedés szűk sávban és visszafogott volumenben zajlik mindaddig, amíg a magánosítási tender győztesét ki nem hirdetik.

Még nem döntött a szófiai kormány Bank Konszolidációs Társasága (BCC) a DSK Bank leendő tulajdonosáról, ami különösen az OTP-részvényeseket inti óvatosságra. Mivel az egyetlen vetélytárs, az osztrák Erste Bank sem ajánlott az OTP-énél lényegesen alacsonyabb árat, így az értékelésnél figyelembe vett további szempontok sem közömbösek (ám ezek mibenlétéről és súlyozásáról megkeresésünkre senki sem nyilatkozott az OTP részéről).

Mindenesetre az ilyesfajta tranzakcióknál rendszerint pluszpontot ér, ha a leendő tulajdonos tőkeemelést tervez, ha komoly technikai fejlesztéseket kíván véghezvinni, illetve, ha nem bocsátja el nagy számban a jelenlegi alkalmazottakat.

A bolgár privatizációs szerv éppen az ajánlatok részletkérdéseinek további tisztázása érdekében (vagy annak ürügyén) halasztotta el egyelőre a döntéshozatalt, bár elemzők szerint az sincs kizárva, hogy a BCC – érezve erős alkupozícióját – további engedményeket igyekezne a felekkel érvényesíttetni. Az általános vélekedés szerint mindazonáltal legalább 85 százalékos esély van arra, hogy még a héten döntés születik, és továbbra is az valószínűsíthető, hogy az OTP kerül ki győztesként.

Sokba kerül, de megéri

Zékány András, az ING elemzője szerint, a bolgár DSK Bank megvétele óriási hatással lehet az OTP-re, illetve a részvényeseire. A DSK már pusztán méretét tekintve is nagy falat (az OTP egynegyede), a bolgár bankszektor pedig jóval fejletlenebb, és nagyon nagy növekedési potenciál rejlik benne.




Az Ersté-nek is létkérdés

Amennyire az OTP-nek fontos, úgy az Ersté-nek is elemi érdeke a bolgár bank megszerzése. Az Erste az osztrák bankszektornak ugyan meghatározó szereplője, komolyabb mértékű profitért mégis át kell lépnie az országhatárt. Miközben a pénzintézet mérlegfőösszegének 82 százalékát az ausztriai, magyar és horvát érdekeltségek együttesen, 14 százalékát a cseh, és 4 százalékát a szlovák leánybank adja, addig az összprofitnak csupán 38 százaléka származik az osztrák-magyar-horvát hármas piacról, 8 százaléka Szlovákiából, és 54 százaléka a cseh érdekeltségtől. A nyereség növelése szempontjából a regionális jelenlét tehát legalább olyan fontos mindkét érintett banknak, és mivel már kevés a felvásárolható társaságok száma, belátható, hogy magas a DSK-ért folytatott küzdelem tétje. Ez tükröződött az utóbbi napok – olykor mocskolódó hangvételű – kampányában is, amely információink szerint éppen az Erste kezdeményezésére zajlott a bolgár médiumokon keresztül. A leleplező célzatú információk elsősorban az OTP tőkeerejét és tulajdonosi struktúráját igyekeztek besározni, és „kis magyar pénztárnak”, valamint „magyar maffiózóknak” titulálták a magyar pályázót. Az igazsághoz tartozik, hogy a két bank tőkehelyzetében, mérlegfőösszegében és eredményességében nincs szignifikáns különbség (az előbbi két szempontból az Erste, az utóbbiból az OTP áll jobban). Ami az OTP tulajdonosi hátterét illeti, az, valljuk be, valóban kevésbé transzparens, mint az Erste banké…

A privatizációs tenderre benyújtott OTP-ajánlat mégis meglepett szinte mindenkit, mivel a felkínált 311 millió eurós vételár nagyságrendekkel meghaladta a bolgár kormány által is reálisnak gondolt 200-240 millió eurós szintet. Ennél valamivel alacsonyabb (293 millió eurós) ajánlatot adott az egyetlen vetélytárs, az osztrák Erste Bank.

A gáláns ajánlat meghökkentette a piaci szereplőket is, az árfolyam hektikus mozgásából arra lehet következtetni, hogy maguk a befektetők sem tudták „hova tenni” az információt. Végül arra jutottak, hogy ez inkább pozitív hír, amit az árfolyam emelkedése is jelezni kezdett. Azt ugyanis negatívan értékelték volna, ha az OTP csak azért fizetne ennyi pénzt, hogy a regionális terjeszkedés stratégiáját minden áron megvalósítsa.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a FigyelőNet kérdésére úgy fogalmazott, hogy ötéves periódusra vetített, minden részletre kiterjedő megtérülési modellszámítások alapozták meg a 311 millió eurós árajánlatot, ami a bolgár bank mutatói, kedvező növekedési kilátásai miatt értékarányos.

Ezt a véleményt osztja Zékány András is, hozzátéve azonban, hogy az ilyen tranzakciók értékelésénél bevett mutató, a price per book value (P/BV) 2,3-szoros értéke igen magasnak számít. (Az is igaz azonban, hogy a térségben már „meglépett” magánosítások esetében a kétszeres P/BV-t meghaladó ár nem egyszer előfordult.) Az árat egyébként felsrófolhatta a DSK-ban tett tavaly decemberi 70 millió bolgár levás állami tőkeemelés, amely így vonzóbb színben tüntette föl a pénzintézetet.

Megugorhat az árfolyam

Amennyiben az OTP megnyeri a tendert, úgy a korábban vártnál mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, de az elemzők szerint még így is komoly árfolyamnövekedésre lehet számítani. A DSK valóban nagy fejlődés előtt áll, és a befektetők egyébként is díjazzák a hazai piacon már szűkülő mozgástérrel rendelkező OTP regionális térkeresését.

A mostani 2330 forint körüli árhoz képest az ING például 2960 forintot tart reálisnak (fair value), ami több mint 27 százalékos árfolyamnyereségnek felelne meg. Ez bőven kárpótolná a tulajdonosokat az idén elmaradt részvényenkénti mintegy 40 forintos osztalék felett érzett csalódásukban. Rövid távon ugyanakkor ekkora drágulásra nem érdemes „játszani”, a 2400-2500 forint egy komoly ellenállási szintnek tekinthető. Kérdés, hogy a bolgár privatizációs szervezet döntése segít-e áttörni a lélektani gátat…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Closeup of big gold nugget, finance concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.