Belföld

Putyin-Schröder-Chirac csúcs

A szentpétervári egyetem jogi karának díszdoktorává avatták szombaton Gerhard Schröder német kancellárt - írja az MTI. A ceremónián részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök - maga is az intézmény egykori hallgatója - és a szintén a Néva-parti városban vendégeskedő Jacques Chirac francia elnök is.

Az orosz sajtóban George W. Bush amerikai elnök, és Tony Blair brit kormányfő hét eleji belfasti találkozója “ellencsúcsának” nevezett szentpétervári eszmecserén az iraki rendezésről és újjáépítésről tanácskozik a háborút elutasító három vezető.

Putyin, Schröder és Chirac kiálltak amellett, hogy az ENSZ kulcsszerepet játsszon Irak háború utáni újjáépítésében. Colin Powell amerikai külügyminiszter ugyanakkor szombaton egyértelműen kinyilvánította, hogy az iraki rendezési és újjáépítési folyamatban azokat az országokat illeti a főszerep, amelyek véráldozatot hoztak Szaddám Huszein diktatúrájának megdöntéséért.

Powell visszautasította Putyin pénteki kritikáját is, amely szerint az Egyesült Államok a kapitalista demokráciát akarná exportálni katonai eszközökkel.

A szentpétervári hármas csúcs előtt Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszter-helyettes azzal az elgondolással állt elő, hogy Moszkva, Párizs és Berlin az iraki államadósság elengedésével vegyen részt az újjáépítésben.

Bagdad Oroszországnak és Franciaországnak 8-8, Németországnak pedig 4 milliárd dollárral tartozik. Mint Wolfowitz megállapította, ez a pénz a diktatúra fenntartására, fegyverkezésre, és Szaddám Huszein palotáira ment el.

Az orosz politikusok által élesen támadott javaslatot Putyin pénteken nem utasította el, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy egy ilyen elképzelés csak a (hitelezőket tömörítő) Párizsi Klub keretében, többoldalú megállapodás eredményeként valósulhatna meg. Az orosz elnök gúnyos megjegyzése szerint “valaki lőtt, valaki rabolt, valakinek pedig fizetnie kell a számlát”.

Putyin pénteken – az iraki katonai megoldás elutasításának hangsúlyozása mellett – gesztust is tett Washington irányába, a háború pozitív fejleményének nevezve Szaddám zsarnoki rendszerének bukását.

Moszkva egyébként iraki gazdasági érdekeltségeit – mindenekelőtt az orosz kőolajtársaságok koncessziós szerződéseit – fontosabbnak tartja az államadósságnál, amelyből Szaddám Huszein nem törlesztett egy centet sem az utolsó 15 évben. Iraki ellenzéki vezetők is úgy nyilatkoztak az elmúlt időszakban, hogy Moszkvának, Párizsnak és Berlinnek Szaddámmal kell rendeznie a számlát, az új bagdadi kormány aligha lesz hajlandó a diktátor adósságainak kifizetésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik