Gordon Brown a londoni alsóházban közölte: a hadban álló fegyveres erőknek a tartalékból 3 milliárd font költségkiegészítést utal ki, és 330 millió font jóváhagyását kéri humanitárius segélyekre Iraknak.
A tervezetben a 2003/04-es pénzügyi évre 2,0-2,5 százalékos gazdasági növekedési előrejelzés szerepel, fél százalékponttal alacsonyabb a novemberben kiadott, 2,5-3,0 százalékot jósló legutóbbi hivatalos előrejelzésnél. Brown hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezzel is Nagy-Britannia gazdasága növekszik a leggyorsabban idén a hét vezető ipari hatalom (G7) országai közül. Brown külön kiemelte, hogy például a németországi növekedési kilátásokat a brit prognózis csaknem háromszorosan múlja felül. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy 2004/05-ben már 3,0-3,5 százalékos növekedésre számít.
Brown nem módosította az idei évre kijelölt 2,5 százalékos fogyasztói inflációs célt, és közölte, hogy ez a következő három pénzügyi évre is érvényes. Az államadósság GDP-arányos mértékét az idén 32,2 százalékban jelölte meg a pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia ezzel kényelmesen teljesíti az euróövezeti stabilitáshoz előírt – az adósságot 60 százalékban maximáló – maastrichti kritériumot.
Az euróval kapcsolatban egyetlen mondatot mondott: a döntés megalapozásához elrendelt előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ahogy a kormány korábban is tervezte, június első hetéig ismertetik majd.
A britek feltételei az euró bevezetésével kapcsolatban
Nagy-Britannia a legnagyobb európai uniós gazdaság, amely – még a konzervatív érában hozott döntéssel – önszántából maradt ki a jelenleg 12 tagú valutaunió alapító országai közül.
A brit Munkáspárt, miután 1997-ben kiütötte a 18 évig országló, és az euró meghonosítását mereven elvető konzervatívokat a hatalomból, némi habozás után maga is meglehetősen bizonytalan programot hirdetett az euró kérdésében. Eszerint a Labour-kormány “elvben” elfogadja a valutauniós csatlakozás gondolatát, de csak akkor, ha teljesül a megszabott öt alapfeltétel.
Ezek: eléggé összhangban van-e a brit és az euróövezeti gazdasági ciklus ahhoz, hogy Nagy-Britannia hosszú távon együtt tudjon élni a valutauniós jegybanki kamatszinttel, problémák esetén van-e elég válaszadási rugalmasság az euróövezeten belül, a csatlakozás fellendíti-e a beruházásokat Nagy-Britanniában, jót tenne-e a belépés a londoni Citynek mint Európa pénzügyi központjának, és használna-e a brit eurótagság a növekedés és a foglalkoztatás stabilitásának.
A Deloitte and Touche nemzetközi könyvvizsgáló és gazdaságelemző ház londoni irodája a héten tette közzé tanulmányát, amely szerint a brit eurócsatlakozáshoz megszabott öt makrogazdasági feltétel közül legalább három – az euróövezeti pénzügypolitika nagy-britanniai hatásaira, a befektetési klímára és a gazdasági stabilitásra vonatkozó – nem teljesül. A tanulmány szerint Brownnak legalább a következő két évre ki kellene zárnia az euró nagy-britanniai meghonosításáról megígért népszavazás kiírását.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
