Belföld

Az üvegzseben is túl – harc a kormányzati korrupció ellen

admin

2003. 04. 08. 18:03

Egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz az egyelőre igen távoli eszményi állapothoz, hogy adóforintjainkat a lehető legátláthatóbb módon, ellenőrzötten költse el az állam.

Bár az üvegzsebről már a kormányprogram ismertetésekor is hallhattunk, a 19 jogszabály változtatását tartalmazó törvényjavaslatot csak februárban kezdte el tárgyalni a parlament, végül hétfőn ellenszavazat nélkül el is fogadta. A módosításokkal a törvényalkotók három célt kívánnak szolgálni: a közpénzek, illetve a köztulajdon használatának nyilvánosságát, átláthatóbbá tételét és a felhasználás ellenőrzésének bővítését.

Ez van az üvegben

 

Az „üvegzsebtörvény” kapcsán módosított jogszabályok:
• Számvevőszékről szóló törvény
• Államháztartásról szóló tv.
• Közhasznú szervezetekről szóló törvény
• Polgári törvénykönyv
• Társasági törvény
• Cégtörvény
• Adatvédelmi törvény
• Koncessziós törvény
• Munka törvénykönyve
• Polgári perrendtartásról szóló törvény
• Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak
• Privatizációs törvény
• Önkormányzati törvény
• Versenytörvény
• Hitelintézeti törvény
• Magánnyugdíj-törvény
• Tőkepiaci törvény
• Közbeszerzési törvény
• Illetéktörvény

Bővített hatáskör, korlátozott üzleti titok

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítása értelmében a szervezet a jövőben az állami vagyon ellenőrzése céljából túlléphet az állami szervek körén. Vizsgálhat minden, az államháztartás által finanszírozott beszerzést, mégpedig, szemben az eddigi gyakorlattal, nem csupán az állami költségvetésből gazdálkodó szerveknél, hanem a teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél (helyi önkormányzatoknál, kisebbségi önkormányzatoknál, közalapítványoknál, az általuk alapított gazdasági társaságnál, köztestületeknél és közhasznú szervezeteknél, gazdálkodó szervezeteknél, társadalmi szervezeteknél, alapítványoknál és egyéb kedvezményezett szervezeteknél).

A módosításokkal a törvényhozók megpróbálják elérni a nyilvánosságra tartozó adatok körének kiterjesztését is. Ez esetben alapelv, hogy az üzleti titok védelme nem korlátozhatja a költségvetési pénzekkel, illetve a közvagyonnal való sáfárkodással kapcsolatos adatok nyilvánosságát. A polgárjogi törvény módosítása szerint a jövőben ugyanis nem minősül üzleti titoknak az, ha valamely szervezet a költségvetésből (legyen az állami vagy önkormányzati költségvetés) segíti tevékenységét, illetve az sem, ha uniós támogatással történik mindez. A törvénymódosítás kivételeket tesz, ha „az adatok megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. Ilyen esetekben mégiscsak titkos marad az, ami eddig is üzleti titok volt.

A „salátatörvény” az adatok nyilvánossága kapcsán az adatvédelmi törvényhez is hozzányúlt. Újradefiniálja a közérdekű adat fogalmát; kötelezi a közpénzből közfeladatokat ellátó szerveket a közvélemény pontos és gyors tájékoztatására.

Az üzleti titok a koncessziós törvény esetében is felmerül. Az itt végrehajtott módosítás szerint a koncessziós szerződésekben szereplő adatokat nem lehet üzleti titokra való hivatkozással visszatartani a Ptk-ban megfogalmazott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. A munka törvénykönyvének módosítása a munkavállalónak teszi lehetővé, hogy a birtokába kerülő közérdekűnek minősülő adatokat nyilvánosságra hozza.

Bővül a vagyonnyilatkozatra kötelezettek köre

A költségvetési szervek működésének átláthatóságát igyekszik szavatolni az egyébként szinte átláthatatlan módosításdzsungel jelentős része. Ennek zömét az Államháztartási törvény (Áht.) módosításaiban leljük. Eszerint kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntéshozatalban, továbbá a döntés közvetlen előkészítésében részt vevő, illetve a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek.

Az erről szóló passzus ide sorolja az Országgyűlés és a mindenkori kormány által alapított közalapítványok támogatási pénzeszközökről dönteni jogosult tisztségviselőit, az állami, illetve önkormányzati támogatások felhasználásának elszámoltatással megbízott szakértőit, az ebben részt vevő könyvvizsgálókat, valamint az egyéb közreműködő szervezetekben önálló döntéshozatalra jogosult ügyintézőket is.


A közpénzek nyilvános felhasználását célozza az az Áht.-módosítás, amely fejlesztési céltámogatások összegének és céljának, a kedvezményezettek nevének közzétételét írja elő. A módosítás a fenti adatok kötelező közzétételét írja elő a legalább nettó 5 millió forintos, közpénzeket vagy közvagyont érintő beszerzések, vagyonértékesítés és -hasznosítás esetén is. Önkormányzati rendelet akár az ennél kisebb összegű beszerzések kötelező közzétételét is előírhatja.

A közvélemény szerint

  

A magyar lakosság jelentős része szerint voltak korrupciós esetek a Medgyessy-kormány eddigi működése alatt, de a mostani és az előző kormányt összevetve 1998 és 2002 között több volt a korrupció – derül ki a Magyar Gallup Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredményéből. A 2003. március 7. és 12. között végzett kutatás során arra kérdésre, hogy „A mostani, a Medgyessy-kormány eddigi működése során véleménye szerint fordultak-e elő a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek, hivatallal való visszaélések?” – a megkérdezettek 64 százaléka igennel válaszolt, 16 százalék volt azok aránya, akik szerint ilyen esetek nem történtek.
Az összes megkérdezett között 34 százalék volt azok aránya, akik szerint az Orbán-kabinet működését több korrupció kísérte, mint a Medgyessy-kormányét, és nagyjából ugyanennyi (35 százalék) azok aránya, akik szerint ezen a téren nincs érdemleges különbség a két kormány között. Tizenegy százalék szerint viszont a mostani vezetés több korrupciós ügyet könyvelhet el, mint elődje. 

A költségvetési szervekről

Ugyancsak e törvény módosítása írja elő, hogy költségvetési szerv létrehozásához a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. A pénzügyminiszter egyetértését be kell szerezni a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által alapított költségvetési szerv megszüntetéséhez, átszervezéséhez, az alapító okirat tevékenységi kört érintő módosításához, továbbá önkormányzati költségvetési szervnek a központi költségvetés által történő átvételéhez is. E szervek közhiteles nyilvántartását a PM végzi.

Központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv csak a kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, alapítványt viszont nem alapíthat és nem is csatlakozhat hozzá, ötmillió forintos értékhatárig azonban kötelezettséget vállalhat, ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll.

A törvénymódosítás azt is előírja, hogy költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben legalább többségi irányítást garantáló befolyása van (a szavazatok több mint ötven százaléka az övé), és felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Központi költségvetési szerv esetén kormányhatározat szükséges a gazdálkodó szervezet alapításához.

Ugyancsak a kormány jóváhagyása szükséges a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát meghaladó – de legalább százmillió forintot elérő – tőkeemeléshez, az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi irányítást garantáló befolyás megszűnik, valamint a szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához is.

Az így létrehozott, többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezet köteles felügyelő-bizottságot létrehozni. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő-bizottság egyetértésével tesz javaslatot. Az állam legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében, ha a jegyzett tőke a kétszáz millió forintot meghaladja, a felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.

Az ily módon létrejövő gazdálkodó szervezetek vezetőinek túlfizetését kívánja elkerülni az a törvénymódosítás, mely szerint a szervezet köteles szabályzatot alkotni vezető tisztségviselői, felügyelő-bizottsági tagjai és más, a társaság legfőbb szerve által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről.

A törvénymódosítás nem tartalmazza azt a kormányprogramban még szereplő kitételt, mely szerint az 500 millió forintnál nagyobb kiadási előirányzatú intézmények esetében kötelező lesz a beszámoló auditáltatása. 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ebben a percben fordultunk rá az őszre

5603647 03.08.2018 Flowers at the photos of the three Russian journalists killed in the Central African Republic, from right: Orkhan Dzhemal, Kirill Radchenko and Alexander Rastorguyev, outside the Central House of Journalists in Moscow. Ekaterina Chesnokova / Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.