A hipermarketek legerőtelejsebben 1999-ben növelték forglamukat, majdnem megduplázva részesedésüket a napi fogyasztási cikkek forgalmából. Az akkor elért 9 százalék után 2000-ben 13 százalékos részarány következett, majd 17, míg tavaly 19 százalékkal részesedtek az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok 19000 milliárd forintos forgalmából.
A GfK kérdésesnek tartja, hogy a szupermarketek vissza tudják-e szerezni akorábbi erősebb pozícióikat. Elképzelehtő ugyanis, hogy inkágb a diszkontok felé fordul az eddiginél több vásárló a Lidl lánc várható belépésével.
A szervezetlen érétkesítés még mindi érzékelhető súllyal bír a hazai kereskedelmeben. A piacok és utcai árusok forgalomrészesedése tartósan 4-5 százalék körül van, míg az egyéb csatornák, mint például a háznál történő eladás, lassanként háttérbe szorulnak.
