|
Kárpótlásul: Forrás-részvények |
| Nem tartozik a tőzsdeképesek klubjához, mégis előbb fogja papírjait a BÉT-re bevezetni a Forrás Rt. Az Állami Privatizációs Rt. május végére-június elejére tervezi 5 millió, egyenként ezerforintos törzs- és 4 millió, szintén ezerforintos, 50 forintos osztalékra jogosító osztalékelsőbbségi részvénypakettjének eladását. A részvényeket a kárpótlási jegyek tulajdonosai vehetik meg a 174,2 százalékos (1742 forintos) névértékkel egyező áron, függetlenül attól, hogy alanyi vagy másodlagos jegytulajdonosokról van szó. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) és a Kárpótlásijegy-tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete (Kjée) csütörtökön közzétett közös álláspontja szerint elfogadhatatlanul alacsony a fix osztalék mértéke, miután az az ezerforintos eredeti névértékre vetítve ugyan 5 százalékos, az 1742 forintos mostani névértékre vetítve viszont mindössze 2,87 százalékos. Ez pedig jócskán elmarad a 6,5 százalék körüli állampapírpiaci hozamszinttől, amit az osztalékelsőbbségi Forrás-részvények fix jövedelmeként az ÁPV Rt. és a Forrás Rt. korábban „mintaként” megjelölt. |
|
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által egyelőre igen titokzatosan kezelt „tőzsdeképes klub” 12 tagja közül eddig négyen fedték fel kilétüket. A Wallis-csoport és az RTL Klub két héttel ezelőtti bemutatkozását követően ezúttal a közismert Stollwerck Budapest Kft. és a nagyközönség előtt nevet még nem szerzett Syntumex Kft. tájékoztatta a sajtó képviselőit a tervezett tőzsdére lépés részleteiről.
A beszámolókból ugyanakkor inkább az derült ki, hogy bár mindkét cég érettnek tartja magát a börzei megmérettetésre, a tervek egyelőre nagyon is kezdeti stádiumban vannak. A Stollwercket a tulajdonosi háttér zűrzavarossága nyomasztja, a Syntumex bevezetésének fő akadálya pedig a cég parányi mérete lehet.
Nagy cég nagy hagyományokkal
Az 1839-ban Kölnben alapított, majd 1906 óta Magyarországon is tevékenykedő Stollwerck kétségtelenül nagy hagyományokkal és jól csengő névvel büszkélkedhet. A 63 százalékban hazai piacra termelő édesipari társaság Justin István ügyvezető igazgató elmondása szerint 28 százalékos részesedéssel vezeti a desszertpiacot, szintén első (65 százalékos részesedéssel) a drazsék szegmensében, és meghatározó szereplő a táblás, illetve szeletes csokoládék területén. Az orosz válság súlyos következményeként elszenvedett keleti piacvesztést és az ezzel összefüggésben megvalósított stratégiai irányváltást követően a cég egyre inkább jelen van a nyugat-európai országokban is, árbevételének 35 százaléka ma már onnan származik.
|
Ki a tulajdonos? |
| A Figyelő értesülése szerint a cégbírósági adatok tükrében a Stollwerck Budapest Kft. tulajdonosa még e pillanatban is a Stollwerck AG. Ez azért érdekes, mert 2001. augusztusában a német cég eladta a kelet-közép-európai (lengyel, orosz és magyar) érdekeltségeit az amerikai Kraftwoodsnak, de a magyar leányvállalat értékesítését a versenyhivatal kifogásai meghiúsították. Ezt követően, 2002. augusztusában a Raiffeisen CEE Private Equity Fund (RPEF) tulajdonában álló Triász-Perry Kft. szerezte meg a budapesti cég 99,98 százalékos részesedését, ami ellen viszont egy harmadik aspiráns, a Gana 21 Kft. nyújtott be jogorvoslati kérelmet a versenytanácshoz. A Stollwerck Budapest Kft. menedzsmentje a Raiffeisen-érdekeltségű pénzügyi befektetőt tekinti tulajdonosának, ám a cégbírósági papírok ezt nem erősítik meg. |
|
A múlt év egyébiránt több szempontból is igen nehéz volt a Stollwerck életében. Az árbevétel és a profit nominálisan is visszaesett: 2001-ben még 13 milliárd forint feletti árbevételt és 330 milliós nyereséget, 2002-ben már csak 12 milliárdos forgalmat és 208 milliós pozitívumot értek el. A csökkenő eredményesség elsősorban a háttérben zajló tulajdonosváltás számlájára írható, amely mind a mai napig nem zárult a társaság és a potenciális tőzsdei befektetők számára megnyugtató eredménnyel.
A nyitottság és a transzparencia elvét zászlajára tűző vezetés képviseletében Justin László mindazonáltal nem nyilatkozott a tulajdonosok között zajló per jelenlegi állásáról, valamint arról sem, hogy hosszú távon megtarthatják-e a Stollwerck nevet mint a cég értékének egyik fő elemét (ugyanis a Figyelő információja szerint, a korábbi anyacég Stollwerck AG részéről egy nemrégiben tett nyilatkozatból ennek ellenkezőjére lehetett következtetni). Azt mindenesetre nem rejtette véka alá, hogy a tőzsdei jelenléthez szükséges részvénytársasági átalakulás még nincsen napirenden, és a tényleges bevezetésre is legkevesebb 2-4 évet kell várni.
|
A többiek sem sietik el |
| A korábban már bemutatkozó Wallis-csoport és az RTL Klub közül az utóbbi társaság az eddigi legesélyesebb arra, hogy akár már az idén a BÉT kibocsátójává váljon. Dirk Gergens vezérigazgató szerint, ha a tőzsdei klímát megfelelőnek találják, és a médiatörvény is lehetővé teszi majd számukra, akkor 6-8 hónapon belül a pesti parkettre léphetnek. Bajnai Gordon kevésbé konkrét elképzeléseket fogalmazott meg: a Wallis-csoport évek óta tervez hasonló lépést, de továbbra is türelmesen várják a tőkepiaci hangulat jobbra fordulását. |
|
Kis cég nagy tőkeigénnyel
Hasonlóan kezdeti, inkább csak gondolati stádiumban van a TVK „keblén növekedett”, majd önállóvá fejlődött vegyipari társaság, a Syntumex Kft. tőzsdei megjelenése. A vegyes műanyaghulladékokból a bitumentechnológiában használatos adalékanyagot előállító innovációs társaság a saját (Székely Tamás professzor 1997-ben feltalált és szabadalmaztatott) eljárásának üzemi megvalósítása során már eljutott az ipari termelés fázisába. A syntumen márkanéven forgalmazott adalékanyag iránt Nemcsek Tibor ügyvezető igazgató szerint folyamatosan növekvő igény mutatkozik, főként az útépítés területén: idén mintegy 2000 tonna, jövőre 4-5 ezer tonna gyártását tervezik.
A cég egyelőre igen szerény méretű: 228 millió forint a saját tőkéje, és 300 millió forintos árbevételt tervez az év végére, ezzel a tavalyi 50 milliós vesztesége idén már nyereségbe fordulhat. A tervezett gyártási mennyiség teljesítéséhez ugyanakkor már jövőre komoly kapacitásbővítésre (és mintegy 500-600 millió forintos beruházásra) van szükség, nem beszélve a 2004-2005-re tervezett új üzem létrehozásáról. Ez már 2-3 milliárd forintnyi tőkebevonást is indokolna, aminek egyik módja lehet a nyilvános részvénykibocsátás. Nemcsek Tibor ugyanakkor más finanszírozási módot sem tart kizártnak, a tőzsdei bevezetés tehát ez esetben sem csak hónapok kérdése.
