Belföld

Történelmi tőzsdei veszteségek – francia cégeknél

A harminc legnagyobb francia ipari és szolgáltató cég együttes tőzsdei értékcsökkenése 2002-ben 28,7 milliárd euró. Egy évvel azelőtt még 8,5 milliárdos pozitívumot regisztráltak.

Megszorítások és leépítések 

A bajra egyszerű választ adnak a cégek: elkezdték leépíteni üzletágaikat, eladni érdekeltségeiket. Például a Vivendi is megszabadult magyar távközlési leányvállalatától. Azok a vállalatok is megszorításokat alkalmaznak, amelyek nem értékesítik leánycégeiket. Így például a Pechiney, a TotalFinaElf és az építőipari Saint-Gobain visszafogja a beruházásokat és a fejlesztési kiadásokat. Mindegyik francia cég visszatérni látszik tehát az önfinanszírozás koncepciójához, ami hosszabb távon talán a válságból is kivezetheti őket – vélekednek francia elemzők.  

A Le Monde szerint súlyos gondokkal küzd a francia ipar, távközlés és szolgáltatási szektor. A francia gazdaság ritkán élt át hasonló recessziót, s különösen drasztikus a visszaesés a távközlési szektorban. Soha azelőtt még nem fordult elő, hogy egy nagy francia vállalatot a bóvlikötvények közé soroljanak be a tőzsdén, márpedig ez történt a Vivendivel. A France Télécom is csak állami segítséggel tudta elkerülni, hogy hasonló szankciókat vezessenek be ellene a hitelminősítők.


Mindez csupán a felszín, ahhoz képest, hogy a harminc legnagyobb francia cég tavaly 28,7 milliárd eurós árfolyamveszteséget halmozott fel, miközben egy évvel korábban ez a kumulált összeg még 8,5 milliárd eurós pozitívumot jelentett. A kumulált veszteség 2002-ben tehát körülbelül akkor a volt a legnagyobb francia cégeknél, mint Szlovákia éves nemzeti jövedelme. 

A kilencvenes évek elején más volt


Érdekes módon, a cégek értékének csökkenése nem hasonlít azokhoz a folyamatokhoz, amelyek a kilencvenes évek elején következtek be. Akkor a termelékenység csökkent, a termelési módszerek avultak el, és a konjunktúra is hanyatlott. Most más a helyzet: a cégek többsége üzemi szinten nem veszteséges, mégis megingott irántuk a befektetők bizalma.

Persze akadnak üzemi szinten is negatívumot termelők, így például a távközlési berendezéseket gyártó Alcatelnél 727 millió euró a negatívum. Az autóalkatrészeket gyártó Valeónak 4,2 százalékkal esett vissza a termelése, az acélipari Arcelor kibocsátása pedig 1,5 százalékkal mérséklődött.

Az Alcatel piaci nehézségekkel is kénytelen volt szembenézni, így a teljes nettó eredménye 2011-ben 4 milliárdos, 2002-ben pedig 4,7 milliárdos mínuszban volt. A Le Monde szerint az első negyedévben további 25-30 százalékos árbevétel-csökkenésre számít, tehát a helyzete a közeljövőben sem tűnik reménytelinek.


Eltelefonált saját tőke 

A túlzott akvizíciók legnagyobb vesztese természetesen a már említett Vivendi és a France Télécom. Az utóbbi például 18,2 milliárd eurót volt kénytelen értékcsökkenésként leírni a hibás vállalatfelvásárlások nyomán. A Vivendinél ugyanez az összeg 18,4 milliárdot tett ki. A Vivendi Universal saját tőkéjéből mindennek hatására 42 milliárd eurót veszített, a France Télécomnál ugyanez 9,95 milliárdos csökkenést jelentett. 

Stratégiai bajok


A többiek esetében azonban inkább stratégiai veszteségekről van szó. Tehát az egész iparág, illetve azoknak az üzletágaknak az összessége tűnik válságban lévőnek, amelyben tevékenykednek a francia vállalatok. S ezt nem lehet egyszerű hatékonyságnövelő intézkedésekkel ellensúlyozni az elemzők véleménye szerint.

A legkülönbözőbb ágazatok szereplői egyaránt hatalmas hitelekkel fedezték ugyanis növekedésüket. Ennek következtében küzdenek komoly nehézségekkel most, amikor a bankok szeretnék mielőbb viszontlátni pénzüket, és kevésbé hajlamosak újabb hitelekkel finanszírozni adósaik túlélését.


Így aztán még a viszonylag jó helyzetben lévő cégek is bajba kerülhetnek, amelyek az európai és a világpiacon dinamikusan terjeszkedtek a legutóbbi időkig. Ilyenek közé tartozik a L’Oréal, az Aventis, a Sanofi-Synthelabo, amelyek bizonytalan piacokon, bizonytalan országokban és kockázatos valutákkal dolgozó államokban vetették meg a lábukat az elmúlt időben. 

Kockázatos országok és valuták


A kockázatos országokban történt befektetések szintén nehéz helyzetbe hoztak néhány vállalatot. Így például a közüzemi szolgáltatásokkal foglalkozó Suez csoport Argentínában szenvedett el komoly veszteségeket, a peso összeomlása miatt. Veszteségei itt elérhetik az 500 millió eurót is. A világ egyik legnagyobb hipermarketlánca, a Carrefour 1,3 milliárdos kieséssel számolhat. Az olajipari óriáscég, a TotalFinaElf negatívuma Argentínában a Suezhez hasonlóan 500 milliót tehet ki.

A TotalFinaElfet a továbbiakban az is sújtotta, hogy az euró növelte az értékét a dollárral szemben. Miután az olajmulti dollárban vezeti nemzetközi kereskedelmi tranzakcióit, az amerikai valuta árfolyamcsökkenése 1,1 milliárd eurós veszteséget okozott számára üzemi szinten, nettó eredményben pedig 570 milliós romlást hozott.


A Thomson Multimedia árbevétele ugyanezen okból 445 millió euróval csökkent. A Magyarországon is jól ismert Danone csoport 6,3 százalékos árbevétel-csökkenésről számolt be a dollár árfolyamvesztesége miatt, míg a Lafarge csoport 540 milliós negatívumról tudósított.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73882123, K¸lˆnleges GÈsa est a Sushi Seiben 2019 ·prilis 4.-Èn., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.