Belföld

A horvát gazdaság rekordéve volt a tavalyi

Rekordnövekedést ért el tavaly a horvát gazdaság az utóbbi évek egész sorához mérten. 2002-ben a hazai össztermék (GDP) 5,2 százalékkal haladta meg az előző évit.

Ezt főleg a magánfogyasztás 6,6 százalékos növekedése és a beruházások 10,1 százalékos bővülése tette lehetővé. A legnagyobb növekedés az építőiparban és a kereskedelemben volt, 13,9 illetve 12,7 százalékos. Az állami statisztikai intézet honlapján látható adatok szerint a GDP növekedése tavaly a harmadik negyedévben volt a leggyorsabb, 6,5 százalékos, az első negyedévben 4,3, a másodikban 4,0, az utolsóban pedig 5,9 százalékos.

Horvátországban 2001-ben 3,8, 2000-ben 2,9, 1999-ben -0,9, 1998-ban 2,5 százalékos növekedést jegyeztek fel. A világgazdasági növekedés tavalyi lefékeződése nem érintette hátrányosan a horvát gazdaságot: a GDP 5,2 százalékos növekedése mellett azonban nem hagyható figyelmen kívül a 15,2 milliárd dolláros külföldi adósság, mert az már meghaladta a hazai össztermék 60 százalékát.

Még ha a névértéken 4 milliárd dolláros tavalyi növekedés egyharmada a dollár euróval szembeni gyengüléséből eredt, és az új adósságokat a bankok és az állam is teremtette. A 2002. évi fizetési mérleg hiánya a horvát jegybank becslése szerint érezhetően nagyobb lehet a vártnál, 1,3 milliárd dollár, a GDP több mint 6 százaléka, a megelőző évi 3,8 százalék helyett.

Ennek oka főleg a külkereskedelmi deficitben rejlik. A külfölddel folytatott áruforgalomban 5,8 milliárd dolláros hiány volt (a horvát árukivitel az ország árubehozatalának a felét sem fedezi): tavaly az áru- és szolgáltatás export mindössze 1,2 százalékkal növekedett, míg a behozatal 8,8 százalékkal.

Tekintve, hogy stabil gazdasági fejlődés hosszú távon lehetetlen export nélkül, a fenti mutatók arra utalnak, hogy szerkezeti változásokra van szükség a horvát gazdaságban, amelynek fő támasza jelenleg a belföldi piac, a belső fogyasztás és az egyes ágazatok eladósodása, beleértve a lakosságot is.

A bankok lakossági hitelnyújtása tavaly 43 százalékkal növekedett. A magánfogyasztás 6,6 százalékkal nőtt tavaly, a tőkebefektetés pedig 10,1 százalékkal. A közfogyasztás ugyanakkor a már három éve tartó kincstári megszilárdulás következtében tavaly 1,8 százalékkal csökkent – olvasható a horvát állami statisztikai intézet világhálós honlapján.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik