483 oldalas anyagot hozott nyilvánosságra az MTVA, melyben az MTI külpolitikai újságírói munkacsoportjának jóvoltából azokat az eseteket gyűjtötték össze, amikor az elmúlt tíz évben az MTI valamilyen módon hírt hamisított vagy cenzúrázott.
Az első dokumentumhoz képest itt egy rövid bevezetőt is mellékeltek a gyűjtők, a hamisításokat összesen tíz kategória szerint csoportosították.
- Nulla (elhallgatott hír)
- Parancs (parancsra készített hír)
- Kuka (kidobott hír)
- Elutasítva (elutasított javaslat szabályos hír készítésére)
- Hárítás (hárított manipulációs kísérlet)
- Manipuláció (manipuláció, MTI-anyagnak álcázott közlemény)
- Utasítás
- Késleltetett anyag
- Fake news (hamis hír, tudósítás)
- Cenzúra (indokolatlan húzás)
„A dokumentumok közvetlen bizonyítékként rögzítik a vezetői utasításokat, valamint azokat a híreket, amelyek kiadását megtiltották vagy amelyek tartalmát módosították. A rendelkezésre álló iratok alapján e hírekkel szemben szakmai kifogás nem merült fel, csupán azok tartalma nem illeszkedett az Orbán-kormány propaganda narratívájába. Az iratanyag szerint számtalan közéleti, gazdasági és külpolitikai téma esetében a szerkesztői döntések politikai szempontok alapján születtek meg” – fűzte hozzá a közmédia a most kiadott gyűjtéshez, melynek első dokumentuma 2015-ös, az utolsó pedig az idei választás előtti napról való.
Mit hamisított az MTI?
Tekintve, hogy a dokumentumban összesen 266, túlnyomórészt külpolitikai témákhoz tartozó eseteket gyűjtöttek össze, tartalmi okokból csak párat említünk. Így például azt, az esetet 2015 augusztusának végéről, a migrációs válság idejéről, amikor az egyik munkatárs írt egy, a főnöke szerint is egy fantasztikusan jó hátteret a „migráns-bevándorló-menekült szóhasználatról, a precizitás fontosságáról”.
Nem ment ki, az MTI nem adta ki (mellesleg én már akkor sejtettem ezt, mikor este szerkesztettem)
– olvasható a reakció, melyből kiderült, hogy az anyagot kukázták.
Volt olyan utasítás is, hogy további jelzésig ne készüljön olyan anyag, amelyben Magyarországról szóló külföldi sajtószemlék szerepelnek, illetve olyan is, hogy a parlamenti pártoknál a munkatársak kerüljék a szélsőjobboldali jelző használatát, de Greta Thunbergről is csak előzetes egyeztetés után kezdjenek írni bármit.
Szerepel a dokumentumban egy olyan levélváltás is, hogy az Oroszországról szóló anyagokat már nem kell elküldeni a „rémes négyesnek” – itt vélhetően arról négy, az elmúlt években pozícióban lévő vezetőről van szó, akiket lapunk információja szerint felfüggesztettek azt követően, hogy a sajtóiroda közzétette az első dokumentumot a hírügynökség feletti politikai befolyásról. Az ő nevüket nem takarták ki a dokumentumokban, szemben más szerkesztőkével.
A 483 oldalas dokumentum itt érhető el.
