Belföld

Dobogós a magyar tőzsde – keleten

admin

2003. 03. 31. 18:17

Tartják magukat a kelet-európai régió tőzsdéi a nyugati zuhanással szemben. A térség börzéinek együttes súlya ugyanakkor még mindig elenyésző a globális tőkepiacon

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legújabb tőkepiaci elemzése a közép-kelet-európai térség nyolc, csatlakozni kívánó országának sajátosságait veti össze az eltelt években. Magyarországnak a vizsgált szempontokat illetően nincs miért szégyenkeznie: mind a makrogazdasági-, mind pedig a tőkepiaci helyzet tekintetében rendszerint dobogós helyen állunk.

Nagy növekedési potenciál


Az elmúlt öt évben a vizsgált régióbeli országok éves GDP-növekedése rendre meghaladta az Európai Unió átlagát. A leggyorsabban a balti államok (Lettország és Litvánia) gyarapodott, utánuk következett Magyarország (4,3 százalékos GDP-növekménnyel), miközben az unió 15 országa átlagosan 2,3 százalékkal erősödött évről-évre 1997 és 2002 között. A nagyobb növekedési potenciál vonzotta a külföldi befektetők tőkéjét is: a ’90-es évek elejétől napjainkig több mint 100 milliárd dollár áramlott a térség országaiba, ennek 85 százaléka ráadásul Lengyelország, Csehország és Magyarország gazdaságát élénkítette.

Az egy főre jutó GDP tekintetében ugyanakkor nagy a „nyolcak” lemaradása: még a „leggazdagabb” Szlovéniában is csak az EU-átlagának 71 százalékát teszi ki a mutató (Csehországban 61, Magyarországon pedig 52 százalékos ugyanez az érték). A csatlakozó országok együttes gazdasági ereje szintén marginális: az uniós országok összesített 400 milliárd eurós bruttó hazai termékének az 5 százalékát sem éri el.

Alacsony tőzsdei jelenlét

 

Sok az alvó papír

 A helyi tőzsdék likviditását nem a forgalmi adatok abszolút összehasonlításával érdemes vizsgálni – mutat rá a BÉT-jelentés – hanem a kapitalizáció forgási sebességével. Ebből a szempontból a prágai parkett volt a leglikvidebb (a kapitalizáció 60 százaléka cserélt gazdát 2002-ben), ezt követte a BÉT (50 százalékos forgási sebességgel). A forgalom valamennyi vizsgált ország esetében néhány papírra koncentrálódik. Budapesten például az öt legkeresettebb részvény (a MOL, a Matáv, az OTP, a Richter és a TVK) a teljes forgalom 93 százalékát adta tavaly.

Noha valamennyi térségbeli országban több éve működnek, és évről-évre dinamikusan fejlődnek az értékpapírbörzék, az együttes (61,5 millárd eurós) részvénykapitalizáció a világ összes tőzsdéjén forgó vagyontömegnek az egy százalékát sem éri el. (A szinte teljes globális piacot lefedő World Federation of Stock Exchanges adatai szerint a szövetség tagtőzsdéinek együttes kapitalizációja meghaladja a 21 ezer milliárd eurót.)

Markáns különbség mutatkozik a tekintetben is, hogy a gazdaság mekkora hányada képviselteti magát a tőzsdéken. Az EU gazdaságát éltető vállalatok zöme be van vezetve a helyi börzékre, a tőzsdei kapitalizáció átlagosan a GDP 88 százalékát teszi ki. Ezzel szemben Magyarországon, és a szomszédos országokban vagy – belső forrásokra építő – multinacionális cégek leányvállalatai vagy még mindig állami kézben levő vállalatok termelik meg a GDP jelentős részét. A tőzsdei jelenlét épp ezért relatíve alacsony: hazánk vezeti a rangsort, 19 százalékos kapitalizációval. 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.