Belföld

Az MFB nem fizethet a költségvetés helyett

Az MFB a pénz- és tőkepiacokról felvett forrásokból a jövőben az állami költségvetés helyett nem finanszírozhat olyan részben vagy egészben meg nem térülő beruházásokat, amelyek megvalósítása költségvetési feladat - derül ki a bankról szóló törvény módosításából.

A hitelintézetnek elsősorban a gazdaság versenyképességét javító, a vállalkozások környezetét kedvezőbbé tevő infrastrukturális fejlesztésekben, ezáltal a regionális különbségek mérséklésében, s a hazai – elsősorban a fejlődőképes, regionális szerepvállalásra is képessé tehető – vállalkozások finanszírozásában kell részt vennie – derül ki az MFB-ről szóló törvényt módosító javaslatból.

A hitelintézet tevékenységét döntő részben a kereskedelmi bankok refinanszírozásával végzi.

A fejlesztési banknak egy évnél hosszabb – alapvetően közép- és hosszúlejáratú hiteleket kell nyújtania, döntően a kis- és középvállalkozások részére. Az MFB magyarországi székhelyű gazdasági társaságokban fejlesztési tőkefinanszírozás céljából tulajdonrészt is szerezhet, a részesedés mértéke azonban legfeljebb 49 százalék lehet. Kivétel ez alól a törvényjavaslat mellékletében felsorolt öt társaság, amelyekben részesedése elérheti a 100 százalékot. Ezek: a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., a Kisvállalkozás-Fejlesztő Pénzügyi Rt., a Magyar Követeléskezelő Rt., a Magyar Közmű Kft. valamint a Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft.

A most érvényes szabályozás – az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban végzett stratégiai beruházások finanszírozása révén végrehajtott jelentős kockázat koncentrációra hivatkozva — gyakorlatilag kiveszi az MFB-t a hitelintézeti törvény prudenciális előírásainak hatálya alól. A módosító javaslat csak néhány részletszabály tekintetében enged eltérést a Hpt. prudenciális szabályaitól.

Az MFB a javaslat szerint kizárólag akkor nyújthat hitelt, vállalhat kezességet, illetve bankgaranciát, ha annak megtérülése az üzleti terv alapján, illetve a rendelkezésre álló fedezeteket tekintve kellően biztosított. A megtérülés követelmény a fejlesztési tőkefinanszírozás során is.

Az MFB által a hitelintézetekkel szembeni — ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított – kockázatvállalások nettó értéke nem haladhatja meg az MFB szavatoló tőkéjét, az egy társaságba, illetve a társaság által ellenőrzött más gazdasági társaságba befektetett fejlesztési tőke összege pedig a szavatoló tőke 25 százalékát.

A hitelintézet a törvénymódosító javaslat szerint az új prudenciális valamint befektetési szabályoknak legkésőbb 2004. június 30-ig köteles megfelelni.

Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB által forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekből valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért (együttes állományuk 2003 végén legfeljebb 800 milliárd forint lehet).

Az állam hasonlóképpen készfizető kezesként felel a kormány határozata alapján az MFB által nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért is (ezek felső határa 2003 végén 200 milliárd forint). Az MFB euróban meghatározott forrásbevonásához a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.

A módosító javaslat szerint az MFB által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez, valamint kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódóan a kormány által 2002. december 31-ig vállalt árfolyamgarancia mindaddig fennmarad, amíg ezekből fizetési kötelezettség áll fenn, a jövőben azonban a kormány nem vállal árfolyamgaranciát az MFB részére.

Az MFB-vel, mint nem profit-, hanem megtérülés-érdekelt szervezettel szembeni jövedelmezőségi elvárásokat az üzleti tervben kell meghatározni. A tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter évente legalább egy alkalommal beszámol a kormánynak az MFB tevékenységéről, pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetéről.

Az MFB, mint szakosított hitelintézet felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el, felügyelete azonban nem terjed ki a banki tevékenység célszerűségének és szakszerűségének vizsgálatára, ez a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter feladatkörébe tartozik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik