Irak gazdag ország, az irakiak többsége azonban szegény. Irak 112,5 milliárd hordónyi olajkészlete Szaúd-Arábiáé után a második a világon, a lakosság nagy részének ellátása azonban az ENSZ-segélyprogramoktól függ. Az iraki elnök a hiányért az
ENSZ-szankciókat teszi felelőssé, amelyeket az 1991-es öbölháború miatt léptettek életbe.
Nyomoz a háborús törvényszékek koalíciója
Az irakiak nagy részének elszegényedésében azonban további
okokat sorakoztat fel a “Coalition For International Justice” (CIJ). A nem kormányszintű nemzetközi szervezet a ruandai és a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló törvényszékek munkáját támogatja, és hasonló tevékenységet végez Kelet-Timor, Sierra Leone és Kambodzsa esetében is. A szervezet jelentése – “Szaddám Huszein és fiai nyereségének forrásai” címmel – a Slobodan Milosevicről készített hasonló dokumentumot követte. A Milosevic-jelentés készítésekor számos kapcsolódást találtak a volt Jugoszlávia és Irak között.
Az olajtól függő országok voltak Szaddám cinkosai
Szaddám Huszein pénzeit csak azért tudta felhalmozni, mert az erős saját érdekekkel rendelkező szomszéd és más országok eltűrték ezt, és mert az olajtól függő nemzetközi közösség ebben cinkostárs volt – véli a CIJ. Minden országnak megvolt a maga oka, hogy miért segítette Szaddám Husszein meggazdagodását. Csak így virágozhatott ugyanis a jövedelmező csempészüzlet Szírián és Jordánián keresztül, az illegális olajkereskedelem Törökországgal, nem szólva más kétes ügyletekről. Franciaország és Oroszország nem akarta elveszíteni nyereséges olajszerződéseit és a jövőbeni kitermelési jogait, ezért a Biztonsági Tanácsban megakadályozták az erélyesebb fellépést Irakkal szemben. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – ugyancsak a BT állandó tagjai – pedig nem akarták megharagítani a csempészetből és az illegális olajkereskedelemből profitáló Törökországot, már csak azért sem, mert Ankarától együttműködést reméltek egy Bagdad elleni katonai csapás esetére.
Legalább 2,5 milliárd dolláros vagyon
A következmény közös “félrenézés” volt, a CIJ szerint: Szaddám Huszein személyes vagyona tavaly becslések szerint 2,5 milliárd dollárral nőtt, az ENSZ olajért-élelmiszert programja ellenére, amelynek keretében minden olajeladás bevételének az iraki nép javát kellett volna szolgálnia. Szaddám Huszein és családja teljes vagyonáról csak becslések vannak: az amerikai kongresszus könyvelési hivatala szerint mintegy 6 milliárd dollár külföldi számlákon fekszik.
Svájc mellett Ausztria is lelőhely
Az Egyesült Államok Svájc mellett már Ausztriát is lehetséges lelőhelyként nevezte meg. Svájc időközben megerősítette, hogy az Egyesült Államoktól kérés érkezett az iraki kormány számláinak befagyasztására, és vizsgálják ennek teljesíthetőségét. A svájci UBS nagybank máris késznek
mutatkozott, hogy a bank amerikai számláin levő iraki pénzeket
átutalja. Szaddám Huszein féltestvére, Barzan Ibrahim al-Takriti évekig iraki ENSZ-nagykövet volt Genfben, és ott titkos pénzügyi és céghálózatot épített ki az iraki elnök számára – áll a CIJ jelentésében.
Az USA már elkobozta az öbölháború után zárolt pénzt
Az Egyesült Államok március 20-án elkobzott minden, az 1991-es öbölháború után befagyasztott iraki pénzt. Az amerikai
pénzügyminisztérium szerint a befagyasztott javak mintegy 17
amerikai bankban fekszenek, egyebek között a Citigroup, a Deutsche Bank amerikai leányvállalatai, az Arab Banking Corporation, és a Commercial Bank of Kuwait számláin. A mintegy 1,7 milliárd dollárt a háború után az iraki nép javára készülnek felhasználni. Egyúttal felszólítottak nyolc országot, hogy kövessék ezt az intézkedést és 600 millió dollárnyi befagyasztott iraki vagyont az Egyesült Államok által kezelt alapra utaljanak át. Nagy-Britanniában – amerikai adatok szerint – mintegy 300 millió dollárnyi iraki pénz fekszik, további nagy összegek találhatók a Kajmán-szigeteken és a Bahamákon.
