Belföld

Összeomlott a szövetségesek haditerve

Egy hét alatt füstbe ment Washington villámháborús stratégiája, amely arra épült, hogy az iraki diktátor rendszere kártyavárként fog összeomlani a sokkhatás eszközével operáló amerikai hadjárat első napjaiban - írja a Le Figaro.

Bush kénytelen felülvizsgálni haditerveit című elsőoldalas írásában a mértékadó konzervatív párizsi lap a hadjárat első hét napját összefoglalva rámutat: a washingtoni katonai tervezők eredeti forgatókönyvének gyakorlatilag minden eleme kudarcot vallott.

A Bagdad ellen múlt csütörtök hajnalban végrehajtott meglepetésszerű légitámadás nem fejezte le az iraki hadvezetést, nem bénította meg a vezetési pontok irányítását, nem vezetett tömeges dezertálásokhoz, az ország lakossága pedig minden várakozást meghazudtolva nem fogadta felszabadítóként az amerikai és brit katonákat. Épp ellenkezőleg: Szaddám Huszein iraki diktátornak, legalábbis a látszat szerint sikerült egységbe sorakoztatnia az irakiakat, még a rezsimmel ellenséges dél-iraki síita népesség körében sincs jele lázadásnak.

Ostrom vagy közelharc?

Noha Donald Rumsfeld védelmi miniszter nyilvánosan semmit nem veszített hangsúlyozott optimizmusából, az amerikai vezérkar különösebb hírverés nélkül rákényszerül, hogy felülbírálja a korábbi terveket, különösen ami Bagdad bevételét illeti – véli a párizsi lap. Két választás kínálkozik: vagy a város ostroma, vagy az utcáról utcára zajló közelharc. Valószínű, hogy a gerillaharctól okkal ódzkodó amerikaiak az első opció mellett döntenek. Rumsfeld villámháborús elképzelése, melyet tábornokai többségével szemben erőltetett át, sokba fog kerülni – jósolja a Figaro.

Emlékeztet az 1991-es 1991-es öbölháborúra: Colin Powell akkori főparancsnok 600 ezer fős elsöprő fölényű hadsereget küldött a helyszínre, de csak a 35 napig tartó szüntelen bombázások után vetette be őket. A mostani hadvezetés összesen 260 ezer amerikai és 40 ezer brit katonát vonultatott fel Irakba, s a polgári lakosság megkímélése érdekében célzott légitámadásokra korlátozta a Bagdad térdre kényszerítésére szánt légi csapásokat. Szaddám demoralizálást ezzel nem tudta elérni.

Most, hogy a déli városok ellenállása miatt meghiúsult a villámháborús program, a Bagdad határába öt nap alatt eljutott egységek kénytelenek bevárni a soron kívüli csapaterősítést. Egyelőre az egyetlen valódi nehézfegyverekkel felszerelt 3. gépesített gyalogsági hadosztályra számíthatnak, amely Kerbela felől tart észak felé. Újabb két egység érkezését helyezték kilátásba. A 4. gyalogsági hadosztálynak Törökországból, észak felől kellett volna Bagdad felé előretörni, az ankarai hozzájárulás hiánya két héttel hátráltatja Irakba jutásukat. A 101-es légi szállítású hadosztály pedig még a kuvaiti bázison vesztegel.

Az amerikaiak saját gőgjük csapdájába estek

A francia lap elemezője szerint az amerikaiak Irakban saját gőgjük csapdájába estek: meg kellett tapasztalniuk, hogy a gyors előrehaladást előnyben részesítő tervezésben figyelmen kívül hagyott gerillák és orvlövészek valódi felmorzsoló akciókra képesek az offenzíva oldalszárnyain. Szembesülniük kell azzal a felismeréssel is, hogy a déli városok nem fognak értett gyümölcsként az ölükbe hullani, hosszabb és más koncepciójú háborúra kell berendezkedniük.

James Woolsey, aki Clinton elnöksége alatt töltötte be a CIA igazgatói posztját kevéssé finomkodó helyzetértékelésében Churchillt idézte: az amerikaiak végül mindig megtalálják a legjobb megoldást, miután az összes használhatatlant kipróbálták.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.