Belföld

Külföldi munka – ki alkalmas, ki nem?

A legtöbb multinacionális vállalatnál a korábbi külföldi tapasztalatok alapján döntik el, ki tölthet be más országban felkínált pozíciót. Csakhogy a két dolognak semmi köze egymáshoz.

Ha valaki külföldi tapasztalatokat szerzett, az nem jelenti automatikusan azt, hogy már interkulturális kompetenciái is vannak. Pedig sok
Külföldi munka – ki alkalmas, ki nem? 1

humánerőforrás-szakember erre a téveszmére alapozza a döntést, hogy kit tart alkalmasnak külföldi munkára, kiből válhat “expatrióta” egy vállalatnál.

A braunschweigi Technische Universität tanárai amerikai és német alkalmazottakkal végzett felmérése bebizonyította, hogy sem a rövid távú, sem a hosszú távú külföldi tartózkodás nem befolyásolja a kulturális érzékenységet és nyitottságot.

A kutatás

 

A tanulmány alapjául összesen 400 interjú és teszt szolgált, melyeket négy multinacionális cég két egyesült államokbeli és két németországi leányvállalatának mukatársaival vettek fel. Az interjúalanyok kiválasztása szúrópróbaszerűen történt, minden cégtől száz embert kérdeztek meg. A cél az volt, hogy felmérjék a már külföldi tapasztalatot szerzettek és a csak saját hazájukban munkát vállalók közötti különbségeket az interkulturális, valamint a szociális kompetenciák, illetve az alkalmazkódókészség terén.  

Az otthon maradottak nyitottabbak

Az amerikai munkavállalók között végzett felmérés eredménye mindenkit meglepett. Azok az amerikaiak, akik rövid ideig tartózkodtak külföldön szakmai tapasztalatszerzés céljából, jóval kevésbé érzékenyek és nyitottak más kultúrák iránt, mint azok, akik sohasem dolgoztak vagy tanultak külföldön. Akik fél évnél hosszabb ideig éltek más országban, azoknak már valamivel nagyobb az interkulturális érzékenységük, mint az otthon maradottaké, de a köztük lévő különbség sem számottevő.

Szintén elhanyagolható a különbség a más országban, illetve csak saját hazájukban tapasztalatot szerzett német munkavállalók között. Ámbár a külföldön eltöltött öt évnél hosszabb idő az ő esetükben már jelentősen megnövelte a kulturális nyitottság mértékét.

A szociális kompetenciák terén hasonló a helyzet. A más országban is munkát vállaló amerikaiak a külföldi tartózkodás hosszától függően jóval kevesebb és fejletlenebb szociális kompetenciát mutatnak, mint azok, akik csak saját hazájukban éltek. A német alkalmazottak között csak azok voltak szociálisan érzékenyebbek, akik 4-5 év külföldi szakmai gyakorlatot tudtak maguk mögött, ráadásul ez az érzékenység csökkent az ennél hosszabb külföldi tartózkodás esetén. 

Magyarorszag: nem jellemző

 

A magyar munkavállalók külföldi anya-, illetve leányvállalathoz való kiküldése egyelőre nem különösebben jellemző, ami tulajdonképpen érthető is, hiszen furcsa lenne egy nagy nemzetközi cégtől, ha „fejlődő országból” toborozna vezető pozíciókba embereket. Kivételt képez a high-tech iparág, ahol számos példa akad arra, hogy a jól képzett, adott területen szakmailag kompetens magyar munkaerőt szívesen látják a cég külföldi részlegeinél – mondta el a FigyelőNetnek Csusz Klára, a Hewitt tanácsadója. A kiválasztásnál az elsődleges szempont egyértelműen a szakmai hozzáértés, azonos tudású munkavállók közül pedig független nemzetközi cégek által készített komplex kiválasztási tesztek eredményei alapján döntenek a külföldi HR-esek. A külföldi anyavállalattól a magyar leányvállalathoz vezető és nem vezető beosztásba érkező munkavállalók kiválasztásába a magyar HR-esnek nem sok beleszólása van. Az ide érkezők kiválasztásában szintén a szakmai hozzáértés a döntő szempont. 

Kultúrsokk

A tanulmány készítői a meglepő eredményeket a kultúrsokk jelenségével magyarázzák. Ha valaki csak néhány hónapot tölt el külföldön, az nem lesz képes az őt érő szokatlan, más kultúrában gyökerező impulzusokat feldolgozni, mivel kevesebb mint fél év alatt folyamatosan ilyeneket tapasztal. Ezek megszokására vagy legyőzésére ennyi idő nem elegendő. A visszatérők stresszel teli emlékeket hoznak magukkal, és az őket ért sokk hosszú időre, talán örökre zárttá teszi őket más kultúrák iránt.

Így meglehetősen nagy hiba csupán a külföldi tapasztalatok tényére alapozni az expatriotálás döntését, különösen akkor, ha kevesebb, mint fél éves kinttartózkodásról van szó. Ezek a munkavállalók nem fognak beválni egy másik országban. Lehetséges, hogy szakmailag felkészültek a feladatra, de képtelenek lesznek beilleszkedni, nem fogják jól érezni magukat, és végül frusztrálttá válnak. Idő előtti hazatéréssel vagy a munkateljesítmény csökkenésével végződhetnek ezek az esetek.

Minimális különbség – téves érvek


Külföldi munka – ki alkalmas, ki nem? 2

Az alkalmazkodókészség terén is csak a németek mutattak alig valamivel nagyobb hajlandóságot a külföldi tapasztalat nélküli társaiknál, és ez az érték az évek számától függetlenül alig változott, inkább stagnált. Az amerikaiak esetén pedig a hazai karriert befutók által mutatott alkalmazkodóképesség alá süllyedt ez az érték az évek számának növekedésével. Sem a rövid, sem a hosszú távú kinttartózkodás nem alkalmas tehát arra, hogy eldöntse, kiből lehet expatrióta, és kiből nem.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.