Belföld

Többet dolgozunk, mint az unióban

admin
admin

2003. 03. 26. 08:26

A magyarok hetente két órával többet dolgoznak, mint a tagállamok polgárai, akik közül az írek és a görögök töltik a legtöbb időt a munkahelyükön - írja a Magyar Hírlap. Fizetett szabadságból ellenben közel öt nappal kevesebb jár nekünk, mint az átlag nyugat-európaiaknak.

Itthon viszont eggyel több az ünnepek miatti munkaszüneti nap. Így egy évben a magyaroknak 256, míg a tagállamok polgárainak 273,4 órát fizet ki a munkáltató anélkül, hogy dolgozni kellene érte – derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EFLWC) legfrissebb kutatásából.
A felmérés a 15 tagállamra, Norvégiára, Magyarországra, Lengyelországra és Szlovákiára terjedt ki. Évente ezekben az országokban átlagosan 1710 órát dolgoztak az emberek, legtöbbet a vegyiparban, a kereskedelemben és a közszolgálatban.


Az elmúlt két évben a tagállamokban átlagosan heti 38 órát dolgoztak az emberek, és csak kisebb csökkenésre került sor bizonyos szektorokban. Az egyetlen jelentős változás Franciaországban a 35 órás munkahét bevezetése volt. Ezt a munkanélküliség emelkedésének megállítása érdekében tették ott, mondván, így több embernek jut munka.

A tapasztalatok egyelőre vegyesek, de a szakszervezetek és helyenként a kormányok is a munkaórák csökkentését fontos eszköznek látják a foglalkoztatás növelésében. Az EU 2002-es foglalkoztatási útmutatói is arra szólítják a szociális partnereket, hogy a foglalkoztatás modernizációja érdekében minden szinten folytassanak tárgyalásokat a munkaszervezésről és a rugalmas foglalkoztatásról, kialakítva a vállalkozás versenyképességéhez és a munkahelyek biztonságához, jobb minőségéhez szükséges egyensúlyt. Ennek része lehet például a munkaidő éves szinten történő elszámolása, mely könynyebbé teheti a munkaidő csökkentését, a túlóráztatás visszaszorítását és a részidős foglalkoztatást.
[Magyar Hírlap]

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.