Itthon viszont eggyel több az ünnepek miatti munkaszüneti nap. Így egy évben a magyaroknak 256, míg a tagállamok polgárainak 273,4 órát fizet ki a munkáltató anélkül, hogy dolgozni kellene érte – derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EFLWC) legfrissebb kutatásából.
A felmérés a 15 tagállamra, Norvégiára, Magyarországra, Lengyelországra és Szlovákiára terjedt ki. Évente ezekben az országokban átlagosan 1710 órát dolgoztak az emberek, legtöbbet a vegyiparban, a kereskedelemben és a közszolgálatban.
Az elmúlt két évben a tagállamokban átlagosan heti 38 órát dolgoztak az emberek, és csak kisebb csökkenésre került sor bizonyos szektorokban. Az egyetlen jelentős változás Franciaországban a 35 órás munkahét bevezetése volt. Ezt a munkanélküliség emelkedésének megállítása érdekében tették ott, mondván, így több embernek jut munka.
A tapasztalatok egyelőre vegyesek, de a szakszervezetek és helyenként a kormányok is a munkaórák csökkentését fontos eszköznek látják a foglalkoztatás növelésében. Az EU 2002-es foglalkoztatási útmutatói is arra szólítják a szociális partnereket, hogy a foglalkoztatás modernizációja érdekében minden szinten folytassanak tárgyalásokat a munkaszervezésről és a rugalmas foglalkoztatásról, kialakítva a vállalkozás versenyképességéhez és a munkahelyek biztonságához, jobb minőségéhez szükséges egyensúlyt. Ennek része lehet például a munkaidő éves szinten történő elszámolása, mely könynyebbé teheti a munkaidő csökkentését, a túlóráztatás visszaszorítását és a részidős foglalkoztatást.
[Magyar Hírlap]
