Lengyelország, Magyarország és Csehország egyenként 15-15 millió dolláros támogatáshoz jut az Egyesült Államoktól, részesedne a keretből továbbá Románia, Szlovákia és Szlovénia is.
Izraelnek 1 milliárd dolláros közvetlen katonai támogatást és 9 milliárd dolláros hitelgaranciát biztosítana az USA, amely segíti az országot az iraki háború okozta gazdasági sokk kiheverésében. Izrael korábban közel 4 milliárd dolláros közvetlen katonai támogatást kért. Az Izraelnek szánt hitelgarancia összegéből levonnák azokat az izraeli kiadásokat, amiket Izrael települések létrehozására fordít a palesztin területeken.
Jordánia 700 millió dolláros gazdasági segélyt kapna, amibe belefoglalnak 250 millió dollárt a költségvetés legsürgetőbb feladatainak, a tartozások kiegyenlítési kötelezettségének finanszírozására. Jordánia 406 millió dolláros katonai segélyhez is jutna.
Egyiptom 300 millió dolláros segélyhez jutna, ennek egy részét egy 2 milliárd dolláros hitelgaranciához számítanák hozzá. Egyiptom 4,4 milliárd dolláros segélyt kért a háborúval összefüggésben.
Törökországot 1 milliárd dollárral segítené ki az Egyesült Államok, amit kiegészítene egy 8,5 milliárd dolláros összeghatárig terjedő hitelkeret és hitelgarancia. A Fehér Ház elvetette azt a tervet, hogy 6 milliárd dolláros közvetlen segélyt és 24 milliárd dollárig terjedő hitelt nyújtsanak Ankarának, miután a török parlament elutasította 62 ezer amerikai katonai belépését az országba.
Pakisztán: 175 millió dollárt kapna a határbiztonság erősítésére és repülőgépek, illetve radarrendszerek vásárlására, Afganisztán 127 millió dollárt a terrorizmus elleni fellépésért, a Gáza-övezetben 50 millió dollárral támogatnák a terrorizmus ellenes fellépést és segítenék elő a békefolyamatot.
Ezen kívül a Bush-tervezet 34 millió dollárt juttatna Kolumbiának, 90 millió dollárt Bahreinnak, 61,5 millió dollárt Ománnak, 30 milliót Dzsibutinak.
A Reuters értékelésében megjegyzi, hogy a tervezetben olyan országoknak nyújtandó segítség is szerepel, amelyek nem tekinthetők az úgynevezett koalíció tagjainak. A segítség az amerikai kormányzat illetékesei szerint a háború gazdasági hatásainak ellensúlyozását célozza a Közel-Keleten és másutt. Elismerték ugyanakkor, hogy számos olyan ország kimaradt a listából, amely támogatja a háborút, mások – mint például Izrael, vagy Egyiptom – pedig sokkal kevesebbhez jut az általa kért összegnél. A szenátus megajánlási bizottságának egyik demokrata párti személyisége, Robert Byrd viszont a háborús költségvetés kapcsán fejőstehén koalícióról beszélt, amelyben az Egyesült Államok a tehén.
