Belföld

EU-csatlakozás: nyertesek és vesztesek

Az ágazatok közül az építőipar lehet az egyik nyertese az Európai Unióhoz való csatlakozásnak, amely az iskolázottabb, fiatalabb munkavállallóknak kedvez, s összességében a középosztályt erősíti - olvasható egy hatástanulmányban.

A Miniszterelnöki Hivatal felkérésére a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. 2003. februárjában elemzést készített az EU-csatlakozás Magyarországra gyakorolt középtávú gazdasági-társadalmi hatásairól. A hatásvizsgálat során két lényegesen különböző változatot hasonlítottak össze. Egyrészt azt, hogy Magyarország 2004. május 1-én kilenc további országgal együtt belép az EU-ba, másrészt azt, hogy kilenc ország EU-tag lesz, Magyarország viszont nem. Ilyen értelemben a belépés és a kimaradás különbségét térképezték fel.


A csatlakozás hatásai kisebbek, mint a kimaradásé


Az EU-csatlakozás egy olyan 13 éve tartó folyamat lezárultát jelenti, amelyben a kedvező hatások már sok éve érvényesülnek. Ezért a csatlakozás közvetlen pozitív hatásai már kisebbek, jelentős arányban nem 2004-2006 között jönnek felszínre. Azonban a csatlakozás Magyarország gazdasági felzárkózásának egyetlen valós esélye. Egy esetleges kimaradás ugyanis már 2003-tól nagy bizalomvesztést és instabilitást okozna, megkérdőjelezné az elmúlt évtized politikai és gazdasági erőfeszítéseit. Elvesztenénk a hazai és a külföldi tőke bizalmát, a forint gyorsan leértékelődne, ezzel az infláció megugrana, a gazdasági környezet erőteljesen romlana. Míg csatlakozási döntés esetén a kormányzat feladatait döntő mértékben a kiaknázható előnyök maximalizálása jelenti, a „nem” döntés esetén a kormányzat a sorozatos negatív hatások, a lecsúszás kivédésével lenne elfoglalva.


Pro és kontra


Modellszámítások eredményeként az adódott, hogy az EU-belépés nyomán 2003-2006 között a GDP évente átlagosan 0,8%-kal gyorsabban emelkedik, mint kimaradás esetén. A növekedés üteme 2004-től csatlakozás esetén minden évben eléri a 4%-ot, kimaradás esetén egyetlen évben sem haladná meg a 3,3%-ot. Belépés esetén a lakosság fogyasztása évente kb. 0,7 százalékponttal gyorsabban, átlagosan évente 3,9%-kal nő, míg kimaradás esetén ez a dinamika alig haladná meg a 3%-ot. A beruházások évente több mint 9%-kal emelkedhetnek belépés esetén, míg a kimaradás csak 4-5%-os bővülést tenne lehetővé (a különbség évi 200 milliárd forinttal több beruházás). Belépés esetén a 4 év átlagos inflációja 4,2% körül várható (5% felettiről indul és 3% környékére megy le). Egy esetleges kimaradás nyomán a várakozások romlása miatt 2003. közepén még optimista feltételezések szerint is kb. 11%-os, a sávközepet elérő gyors nominális leértékelődés következik be. Ennek hatásaként az átlagos infláció a 2003-2006-os időszak átlagában 6,2% körül lesz, erőteljesen emelkedik 2004. közepéig, majd nagyon lassan csökken. Belépés esetén Magyarország 2004-2006 között a közösségi költségvetésből összesen nettó 1,4 milliárd euró forráshoz jut. A külföldi tőke beáramlása az erősödő bizalom hatására növekedhet, a nettó működőtőke beáramlás elérheti az évi 1,5-2 milliárd eurót. Kimaradás esetén nem csak az EU-transzferek maradnának el, s a működőtőke beáramlása mérséklődne mintegy a felére, de kedvezőtlen esetben tőkekivonásra is számítani kellene.


Nyertes lehet az építőipar


Az EU-csatlakozás egyik fő nyertese a növekvő beruházási kereslet előnyeit élvező építő- és építőanyagipar (illetve ehhez kapcsolódva a kohászat). Kimaradás esetén a forint leértékelődése átmenetileg lökést adhat az ipari exportnak, ez azonban az új korszerű kapacitások idetelepülése híján perspektívátlan – a fejletlenebb országokra jellemző – termelési struktúra konzerválásához vezetne. Ennek következtében kimaradás esetén az ipari termelés kb. évi 1 százalékponttal kisebb lenne, mint belépés esetén. A magyar agrárgazdaság az EU csatlakozásból való kimaradás esetén stagnáló pályán marad, mert tőkevonzó képessége nem lesz elegendő az ágazat megújításához. Belépés esetén a támogatási rendszer megváltozása, a piacbővülés és beruházásnövekedés, a világ élelmiszeriparának koncentrációs folyamatába való bekapcsolódás révén viszont az eddiginél lényegesen gyorsabban, évi 3-5%-kal fejlődhet, esélyt kap a felzárkózásra.


A középosztály erősödése várható


A csatlakozás hatására a foglalkoztatás csökken a mezőgazdaságban (főleg a mellék- és kiegészítő foglalkoztatás terén), stagnál az iparban, a szolgáltató szektorban viszont nő. Összességében a foglalkoztatottak száma évi kb. 0,5%-kal emelkedik, míg kimaradás esetén ez mintegy 0,2%. Növekszik a termelékenység, a hazai bérek fokozatosan közelítenek az EU-tagországok bérszintjéhez. Csatlakozás esetén a reálbérek évi 1-1,5 százalékponttal gyorsabban emelkedhetnek, mint kimaradás esetén. Az EU-ba való belépés eltérő mértékben érinti az egyes foglalkoztatotti csoportokat. Az exportorientált, magas hozzáadott értéket produkáló ágazatokban nő a kereslet az iskolázott munkaerő iránt. Az alacsony hozzáadott értéket termelő export-ágazatokban viszont a jelenlegi foglalkoztatás is veszélybe kerülhet a növekvő bérköltségek miatt. A kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak nehezebb helyzetbe kerülhetnek, mert itt élénkül a verseny, s ezek a cégek általában alultőkésítettek és kevésbé versenyképesek. A képzett munkaerő iránti kereslet növekedése általában a fiatal generáció helyzetét javítja az idősebbekhez képest. A csatlakozás nyomán a középosztályok erősödése várható. A vállalkozói szférában dolgozó fehérgallérosok, a köztisztviselők és a közalkalmazottak helyzete és perspektívája javul. Ezzel erősödik a társadalmi csoportok közötti kohézió.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.